Így vont engem maga után óhajom, vágyam, mely látni kívánja a művészi természet különböző, furcsa formáinak hatalmas seregét, s miután egy ideig árnyas sziklák között bolyongtam, eljutottam egy nagy barlang bejáratához. Egy darabig ott maradtam előtte elámulva, minthogy ilyent még nem láttam, hátam ívként meghajolt, egyik kezemet fáradtan térdemre támasztottam, jobbommal pedig beárnyékoltam lesütött és behunyt pilláimat. Aztán majd ide, majd oda hajoltam, hogy lássam, el tudnék-e különböztetni valamit odabent? De a bent terjengő sűrű sötétség megakadályozott ebben. Így maradt ez egy darabig, amikor hirtelen két érzés támadt fel bennem: félelem és vágy. Féltem a fenyegető, sötét barlangtól, és vágytam látni, vajon nincs-e ott valami csodálatos dolog...