Kántor Lajos, a Kolozsvárt élő irodalomtörténész, esszéíró, kritikus beszélgetőtársai - Sütő András, Kányádi Sándor, Szabó T. Attila, Balogh Edgár, Harag György, Horváth Imre, Lászlóffy Aladár, Markó Béla, Egyed Péter, Tompa Gábor és Augustin Buzura - az erdélyi szellemi élet kimagasló alakjai, akik hiteles töprengéseiket tárják elénk. Nem térnek ki sem a kollektív önvizsgálat, sem az "agresszív" kérdések elől - ők még reménykednek a "birtokonbelüliségben".
Látlelet ez a könyv az erdélyi magyarság szellemi állapotáról, amely már a magyarnak maradását veszélyezteti. Miért válik a magyar kultúra otthontalanná, miként lehetetlenül el, hogyan lehet egy két és félmilliós kisebbséget intézményesen megfosztani a nemzettudattól?
Ugyanakkor a magyar szellemi élet elé tornyosuló akadályok mellett általánosabb érvényű következtetéseket is levon, melyek magyart és románt egyként kínoznak - a szabadság hiányáról beszél a kötet, amely nélkül nincs harmonikus emberi fejlődés. "A szabadság hiánya mindenre magyarázatot ad - mondja a román Buzura -, fedezi a sikertelenségeket, az intellektuális restséget... Egy nép sorsa felelős szellemeinek számától függ, márpedig felelős szellemek csak a szabadság igazi légkörében formálódhatnak.
