„Régóta hajlamosak vagyunk dichotóm szembeállítások segítségével gondolkodni az ember működéséről, illetve a világban betöltött szerepéről. Gondolkodás és cselekvés; test és elme; érzelem és értelem; akarat és képzet. Az emberi megismerést vizsgáló kognitív tudomány kezdetben maga is alkalmazkodott e közkeletű dichotómiákhoz, amennyiben a kogníció lényegét alapvetően információfeldolgozásnak tekintette. Test, cselekvés, érzelmek így nem tartoztak e képhez.
A szerző által „testi fordulat”-nak nevezett, a kognitív tudományban a 20. század végén lezajlott szemléletváltás nyomán azonban egyre több kutató kezdte úgy látni, az ember különböző képességei, alrendszerei, „fakultásai”, vagyis a gondolkodás és az észlelés, de még az érzelmek és a szenvedélyek is, mind ugyanazt a célt, a környezetben való sikeres eligazodást és végső soron a megismert környezeti feltételek közötti sikeres boldogulást szolgálják. Az új, embodied szemlélet szerint a kogníció egésze cselekvés-orientált és még elméletben sem izolálható benne valamiféle tisztán információfeldolgozó rendszer.
E fordulat első magyar nyelvű átfogó, monografikus feldolgozását tartja kezében az olvasó. Ráadásul a szerző, Kékesi Balázs nem csupán alapos áttekintést nyújt e fejleményekről, hanem rögtön egy fontos probléma, a nyelv szerepére és mibenlétére irányuló kérdés újfajta megválaszolására alkalmazza azokat. A szerző e felfogás kidolgozása és alátámasztása érdekében rendkívül széles diszciplináris eszköztárat mozgat meg, hiszen nemcsak a klasszikus és újabb kognitív tudományos eredményekre és a kognitív nyelvészetre támaszkodik, de szerepet kap természetesen a kommunikációelmélet, a beszédaktuselmélet, az elmefilozófia, és még olyan kortárs nyelvfilozófiai megközelítések is, mint a szituációs szemantika.
Nyilván nem könnyű olvasmány egy ilyen nehéz kérdéseket ennyire átfogó, ugyanakkor elmélyült, alapos módon tárgyaló kötet. Kékesi szövege azonban ennek ellenére meglepően jól követhető és világos. Különösen fontos erénye a műnek, hogy az újfajta tudományos megközelítések esetében oly gyakori bombasztikus és túlzó megfogalmazásoktól sokszor távolságot tartva, árnyalt képet nyújt a testi fordulat nyomán létrejött újfajta kognitív tudományos és elmefilozófiai elképzelésekről, bemutatva azok nehézségeit, belső vitáit, megoldatlan problémáit is.”
Márton Miklós
