Az "álomregény megteremtője", az "Idő költője", Krúdy Gyula 1919-ben írta az Asszonyságok díját. A háborús-forradalmas években új hangon szólal meg: az ébrenlét és az álom, az élet és a halál határait egybemosó elbeszélő művészete szinte tobzódik a hasonlatokban és metaforákban. Moralizáló korszaka ez, amelyben, miközben bűnről, árulásról, áldozatról és a megváltás lehetőségeiről elmélkedik, néhány csodálatos kisregény mellett újra és újra összegző, nagy művekbe kezd. Az Asszonyságok díja az élet nagy misztériumairól: szerelemről, halálról, születésről mond történeteket és eközben - Szabó Ede szavait idézve - "úgy világítja át a lélek titkos zugait, ahogy soha még".
