1942. háborús telén, amikor a teljes német déli parancsnokság hadereje a felmorzsolódás szélén áll - és az úgynevezett „Vashadosztály" harctere egy „Mozgó katlanra" korlátozódik, a vele szemben álló, Oroszország legkiválóbb szövetségesének számító „Tél tábornok" gyilkos hidegétől támogatott Vörös Hadsereg csapataival -, a Negyedik Gránátos Hadosztály alakulatai ötszáz kilométeres távolságra el vannak vágva a német frontvonaltól. A visszavonulás lenne a kézenfekvő megoldás, ám e helyett további előretörésre kapnak parancsot, hogy felmentsék a „Vashadosztály" végsőkig kimerült, leharcolt maradványait.
- Minket arra tanítottak, hogyan kell meghalni Németországért. - Az ördög vinné el magát, Horst! - kiáltott a másikra elkeseredve a sebész. - Nem lenne itt az ideje azt megtanulni, hogyan kell élni Németországért? /Heinz vezérkari őrnagy, 1942 tele/
