"Egy írónak ajtók sorát kell kinyitnia. Először belépünk a nappaliba, ahol jól érezzük magunkat, megmutatjuk, kik vagyunk, igyekszünk jó benyomást kelteni. Aztán visszavonulunk a dolgozószobánkba, ahol már többet megmutatunk magunkból. Majd ott van a hálószoba, ahol még jobban kitárulkozunk, de csak néhány ember előtt. És ott van a saját külön szobánk, ahol mi nyerjük az olimpiai aranyakat és a feleségünkkel folytatott vitákat. És végül van egy lezárt szoba, ahová nem lépünk soha. Ennek az őszintétlenség a zárja. Odabenn őrizzünk hazugságainkat, csalásainkat, mohóságunkat, mindazt, amit nem akarunk tudni magunkról, ide zárjuk. És aki nagy író akar lenni, előbb-utóbb be kell lépnie ide, hogy megértse az emberi kapcsolatokat."
Leon Uris
