E könyv, amelyet most a magyar olvasók figyelmébe ajánlunk, 1964-ben jelent meg orosz, 1970-ben pedig észt nyelven. A jelenlegi, magyar nyelvű kiadás tehát a könyv harmadik újjászületése.
Azért használom az "újjászületés" kifejezést, mert sem az észt, sem a magyar kiadás nem egyszerűen az orosz szöveg fordítása, hanem bizonyos fokig annak megváltozott, kibővített, s szeretném azt hinni, tökéletesített változata. A szerzőt három ok is késztette arra, hogy az eredeti szövegben javításokat és kiegészítéseket eszközöljön. Az első, hogy kihasználjon minden alkalmat "szellemi gyermekének" jobbá, tökéletesebbé tételére, mind az egyes tételek megfogalmazásában, mind azok elméleti megalapozásában, a felhozott példák kiválasztásában s végül, egyszerűen, a megfogalmazás stílusát illetően. A második ok abban rejlik, hogy az orosz kiadás óta eltelt évek, de még az észt kiadástól számított viszonylag rövid idő alatt is a marxista esztétika-tudomány aktívan és sokoldalúan fejlődött, s vele együtt fejlődtek e könyv szerzőjének nézetei. Természetes, hogy szeretné könyve új kiadását gondolatai jelenlegi színvonalára emelni. Végül a harmadik ok, ami arra késztette a szerzőt, hogy könyve észt s most magyar nyelvű fordítása számára bizonyos fokig megváltoztassa műve szövegét, az, hogy a lehető legnagyobb mértékben szeretné könyve tartalmát az új olvasóközönség számára közel hozni, ezért törekszik az esztétikai elmélet illusztráló példákat összhangba hozni az új olvasók művészi tapasztalatával. A szerző ezért a magyar művészeti kultúráról s annak jelenlegi állapotáról szerzett szerény tudását igyekszik maximálisan felhasználni arra, hogy könyvét jövendő olvasói számára jól ismert és közeli példák anyagával gazdagítsa.
Ez utóbbi feladatot azért is tartotta rendkívül fontosnak a szerző, mert könyve, műfaját tekintve, szokatlan. Igaz, más tudományágak területén igen gyakori és sikeresnek mondható egy-egy meghatározott tudományág alapjainak népszerű megfogalmazása és közzététele, ugyanakkor az esztétika-tudomány területén az ilyen jellegű irodalom nem nagy, s ami pedig van, nem mindig képezi a korszerű tudományos nézeteknek és a jó népszerűsítő irodalomtól megkívánt egyszerűségnek és olvasmányosságnak egységét. Hogy ezt elérhessük, számításba kell vennünk az olvasók általános elméleti és speciális, művészeti felkészültséget. Ez a felkészültség és a széles körű olvasótábor műveltsége ugyanakkor minden országban sok tekintetben sajátos és különböző.
A szerző reméli, hogy bizonyos fokig sikerült feladatával megbirkóznia, hogy könyve segítségül szolgálhat a marxista-leninista esztétikai nézetek széles körű megismertetésében, hogy sok magyar olvasójában is érdeklődést vált ki az esztétika mint tudomány iránt, s arra készteti, hogy elmélyítse e területen nyert kezdeti ismereteit. Végül pedig a szerző úgy érzi, hangot kell adnia örömének, hogy könyve magyar nyelven is napvilágot lát - annak a nagy, értékes és sokrétű kultúrának a nyelvén, amelyhez többek között a XX. századi marxista esztétika-tudomány egyik legjelentősebb képviselője, a szovjet esztétikai gondolkodás fejlődésében is kimagasló szerepet játszó Lukács György is tartozott, valamint a művészetelméletnek egy másik kimagasló egyénisége, a szintén mindkét kultúra számára egyaránt sokat jelentő Balázs Béla. A szerző őszinte köszönetét fejezi ki a Kiadónak azért, hogy művét érdemesnek tartotta arra, hogy Magyarországon megjelenjen, s hogy lehetőséget nyújtott számára a szükséges javítások és kiegészítések elvégzésére.
