A Kazár szótárt úgy is lehet olvasni, "mint minden olyan kis nép metaforáját, melynek sorsát magasabb erők harca határozza meg - írta Pavić a regényéről. - A kis népek, mint mi, a szerbek, mindig idegen ideológiák fenyegetése alatt élnek."
A lexikonformában megírt regény a kazárok történetét meséli el, amely a hetedik-nyolcadik század körül nem is volt olyan kis nép; jókora birodalmat építettek ki a Kaukázus környékén, ahol valamikor, ki tudja, mennyi ideig, az ősmagyarok is velük együtt éltek - legalábbis egy részük (akik talán szintén felvették a zsidó vallást). A kazároknak három vallás, a kereszténység, az iszlám és a judaizmus között kellett választaniuk - s e választás történetét meséli el Pavić a maga ravasz módján, három kitalált könyv anyagát összedolgozva, egymásra vetítve, s egyben új mitológiát kidolgozva, amelyben az egyébként alig-alig kibogozható történelmi tények az író fantáziájából származó alakokkal, történetekkel, népi és vallási hagyományokkal keverednek.
A Kazár szótár 1984-ben jelent meg, s azóta is a modern irodalom olyan klasszikusának számít, mint, mondjuk, A rózsa neve Umberto Ecótól. Olvasása különleges élmény: egyszerre merülhetünk a történelem mélyére és egy különleges látásmódú író fantáziájának sejtelmes virtuális valóságába.
MILORAD PAVIĆ (1929-2009) szerb író, költő, irodalomtörténész. Nemzetközi hírű költő volt már, amikor 1984-ben megjelent első regénye, a Kazár szótár, amelyet aztán egy kritikus nyomán világszerte úgy emlegettek, mint "a XXI. század első regényét".
