Ez a regény Németh László Utolsó kísérlet című regénytetralógiájának önálló, negyedik része, mely először 1940-ben jelent meg, mint az író személyes fejlődésregényét megtestesítő főhős: Jó péter házassághoz vezető szerelmének a története. A regénynek akkoriban olyan méltatója támadt, mint Móricz Zsigmond, aki úgy üdvözölte, mint a modern Budapest életének, világának egyik új regényét, amelynek hősei, a bölcsészkar faluról felkerült, tehetséges történészhallgatója Péter és Tusi, "a szerelem mestere" egy életre egymásra találnak.