| Előszó |
5 |
| Ismerkedés az elektronokkal |
7 |
| Néhány egyszerű kísérlet. Mikor elektromos egy test? |
7 |
| Lehet-e a dörzsölő papír negatív elektromosságú is? |
8 |
| Mindenütt elektromosság |
10 |
| Mi az elektron? |
11 |
| Az elektron és a testek elektromos állapota |
12 |
| Az elektronok mozgása az anyagokban |
13 |
| Új módon mozgatjuk meg az elektronokat |
15 |
| Miért lehet a felhők töltése pozitív is, negatív is? |
17 |
| Miért vonzza a megdörzsölt fésű a papírszeletet? |
18 |
| Mi a villám szele? |
18 |
| Miért készülnek legömbölyített élekkel a nagyfeszültségű eszközök |
19 |
| El kell-e szigetelni a villámhárítót az épülettől? |
21 |
| Gyújthat-e a gépszíj? |
23 |
| Hol helyezkedik el a nyugvó elektromosság? |
24 |
| A milliméteres szikrától a méteres elektromos szikráig |
25 |
| Mi a feszültség és hogyan mérjük? |
26 |
| Merrefelé áramlik az elektromosság? |
28 |
| Meddig tart az elektromosság áramlása? |
29 |
| Tízmillió ember és a zsebelem |
31 |
| El kell-e oltani a tüzet zivatarkor? A levegő ionizálása |
32 |
| A pozitív ion |
33 |
| A negatív ion |
34 |
| Babona vagy igazság? |
35 |
| Miért sül ki az elektroszkóp gyufaláng nélkül is? |
35 |
| Hogyan keletkeznek ezek az állandóan jelenlevő ionok? |
36 |
| A folyadék és az elektromos áram |
|
| Hogyan halad át az elektromos áram a folyadékon? |
37 |
| A meglepő kísérlet |
38 |
| Hogyan keletkeznek az ionok a vízben? |
38 |
| Hogyan vezeti az elektromos áramot a sósvíz? |
40 |
| Elektromos feszültségkülönbség előállításának egyszerű módja: a galvánelem |
41 |
| Hogyan működik a galvánelem? |
44 |
| Egyforma mértékben oldódik-e minden fém? |
44 |
| Lehetséges-e galvánelem alumíniumlemezzel? |
46 |
| Van-e >száraz< elem? |
47 |
| Fontos alapfogalmakat tisztázunk |
|
| Az elektromos áram iránya |
49 |
| Mi a volt? |
50 |
| A volt tudományos meghatározása |
51 |
| Mennyi munkavégzőképesség van egy szárazelemben? |
52 |
| Mikor folyik 1 amper erősségű áram? |
52 |
| Két érdekes alkalmazás |
53 |
| Az elektromos teljesítmény: a watt |
54 |
| Egy érdekes következmény |
55 |
| Lehetséges-e 8 órás szárazelem? |
56 |
| Az áram kémiai hatása |
|
| Rézbevonatot készítünk |
59 |
| Ezüstözés, krómozás |
59 |
| A jelenség magyarázata |
60 |
| Kifogy-e a réz az oldatból? |
60 |
| Mire jó az idegen fémbevonat? |
61 |
| Nem fémes anyagok galvanizálása |
63 |
| Mikor jó a fémbevonat? |
64 |
| A fémek korróziója és az elektromosság |
|
| Néhány tapasztalat |
65 |
| Rozsdásodás a rézcsavar alatt |
66 |
| A megkarcolt konzervdoboz |
67 |
| Hogyan viselkedik a cinkezett lemez? |
68 |
| Az esőcsepp és a vaslemez |
68 |
| Földalaltti fémcsövek elektrokémiai korróziója |
69 |
| Hogyan keményítik az alumíniumfelület? |
70 |
| Az eloxált alumínium előnyei |
71 |
| Fényképezés alumíniumra |
72 |
| Az elektrolitikus fémek |
|
| Egy kísérlet |
73 |
| Az alumíniumgyártás |
75 |
| Másolatok készítése elektromos úton, a galvanoplasztika |
77 |
| Hogyan készülnek a varrat nélküli rézcsövek? |
78 |
| Mennyi anyagot választ ki az elektromos áram? |
78 |
| Áramerősséget mérünk elektrolízis segítségével |
80 |
| Tudományos pontosság |
81 |
| Hogyan tudjuk, hogy mekkora az elektron töltése? |
82 |
| Meg lehet-e mérni egyetlen elektron töltését? |
84 |
| Van-e tökéletes galvánelem? Avagy hogyan keletkezett az akkumulátor? |
|
| Az elem kimerülése |
87 |
| Megtaláljuk az okot |
87 |
| Polarizáció a galvánelemben. Az állandó elem |
89 |
| Az akkumulátor |
91 |
| A lemezek formálása |
92 |
| A mai ólomakkumulátor |
94 |
| Mennyi elektromosságot tud magába gyűjteni az akkumulátor? |
96 |
| A Nife-akkumulátor |
97 |
| Célszerű-e akkumulátoros hajtású járómű? |
98 |
| Az elektromos energia elraktározása és a pörgetyű |
100 |
| Láthatóvá tesszük az ionok vándorlását |
101 |
| Milyen sebesen mozognak az ionok? |
102 |
| Az elektronok mozgása a szilárd vezetőben |
103 |
| Hány szabad elektron van 1 köbmilliméter rézben? |
103 |
| Az előrebukó ember és az elektron |
104 |
| Az elektromos ellenállás |
|
| Mi a fajlagos ellenállás és a vezetőképessége? |
106 |
| Érdekességek az ellenállássa kapcsolatban |
108 |
| Van-e tökéletes szigetelő? |
109 |
| Hogyan mérjük a mágneses tér erősségét? |
111 |
| Készítsünk egyenirányítót |
113 |
| A szárazegyenirányító |
114 |
| Egy különös tapasztalat |
115 |
| A legpontosabb hőmérő |
118 |
| Mi a szupravezetés? |
119 |
| Hogyan számítjuk ki az elektromos ellenállást? |
120 |
| Összefüggés az ellenállás, a feszültség és az áramerősség között |
120 |
| A hangrezgés ütemében váltakozó elektromos áram |
122 |
| Miért torzul el a hang telefonáláskor? |
124 |
| A rövidzárlattól az elektromos olvasztókemencéig |
|
| Az elektronáramot hőfejlődés kíséri |
126 |
| A hődrótos áramjelző |
127 |
| Elektromos munkavégzés, hőfejlődés |
130 |
| Mi a rövidzárlat? |
132 |
| Hogyan védekezünk? A biztosíték |
134 |
| Miért veszélyes a biztosíték javítása? |
135 |
| Üzemi áramerősség és a kiolvadó drótátmérők |
136 |
| Az elektromosság a háztartásban |
|
| Miért szükséges az ellenállásdrót? |
140 |
| Miért fogyasztanak sokat az elektromos melegítőeszközök? |
141 |
| Mekkora ellenállású legyen a melegítődrót? |
142 |
| Hogyan működik az automatikus hőszabályzó? |
143 |
| Az elektromos melegítőpárna |
144 |
| Gazdaságos-e az elektromos eszközök használata a háztartásban? |
145 |
| Kíváncsiak vagyunk |
146 |
| Az elektromos fűtés, forróvíz- és hőtároló |
147 |
| A villanyvilágítás |
|
| A hőhatáson alapuló fénykeltés |
150 |
| A fáklyától a lámpacilinderig |
151 |
| A gázvilágítás |
152 |
| A gázharisnya |
153 |
| Miért rosszak a régi fényforrásaink? Egy izgalmas kérdés |
154 |
| Egy tanulságos számítás |
155 |
| A tökéletes fényforrás |
157 |
| Harc a 3000 fokért |
159 |
| Miért van gáztöltés az izzólámpának? |
161 |
| Miért van csavart szála az izzólámpának? |
161 |
| A sorozatlámpák |
162 |
| Miért ég ki az izzólámpa? |
163 |
| Miért világít fényesebben az új izzólámpa? |
165 |
| Az ügyes fogyasztó |
166 |
| Egy figyelmeztetés, amely aranyat ér |
167 |
| A fényújság |
168 |
| Az ívfény |
169 |
| Hogyan keletkezik az ívfény? |
170 |
| Miért szorította ki az izzólámpa az ívlámpát? |
172 |
| A higanygőz-egyenirányító |
172 |
| A láthatatlan fény |
|
| A kvarclámpa |
175 |
| A kvarcfény és a csukamájolaj |
176 |
| Az uviolüveg és hamisgyöngy |
177 |
| A jövő fénye - A fémgőzlámpa |
179 |
| A kevertfényű lámpa |
181 |
| A fémgőzlámpa szerkezete |
182 |
| Az elektromos melegfejlesztés az iparban |
|
| Az elektromos kemencék |
184 |
| Trágyázza-e a villám a földet? |
185 |
| Jégkészítés lánggal vagy elektromos árammal |
187 |
| Motorhajtotta hűtőgép |
189 |
| A hűtőszekrény szerkezete |
189 |
| A hűtőgépek alkalmazása a gyakorlatban |
191 |
| A villanyhegesztés |
193 |
| A vonalhegesztés |
194 |
| Milyen fémeket lehet hegeszteni? |
194 |
| Az alumínium forrasztása |
194 |
| Az ívhegesztés |
195 |
| A villamos sínek hegesztése |
196 |
| Az elektromos áram mágneses hatása |
|
| A korszakalkotó kísérlet |
198 |
| A nyugvó elektron, a mozgó elektron |
199 |
| A mágneses erő iránya |
202 |
| Munkát is végezhet az áram mágneses ereje? |
203 |
| Növeljük tekercsalakkal a mágneses hatást |
204 |
| Milyen erős mágneses hatást mutat a lapos tekercs? |
206 |
| A műszertechnika megszületése |
206 |
| Erővonal-erőtér-gauss |
208 |
| A rádiótorony és kísérletünk |
210 |
| Az elektromágnes |
211 |
| Milyen erős az elektromágnes? Az emelőmágnes |
212 |
| A mágnesség elmélete |
|
| A mágnesség molekuláris elmélete |
214 |
| A mágnesség elektromos elmélete |
215 |
| A pörgetyű és a keringő elektron |
216 |
| A zongoraszék és az elektronpályasík elfordulása |
218 |
| A fémek kristályos szerkezete és a mágnesség |
219 |
| Hallhatóvá tesszük a mágneses tartományok befordulását |
229 |
| Csak vasból lehet elektromágnest készíteni? |
221 |
| Hogyan számítjuk ki egy elektromágnes teherbírását? |
|
| Milyen erős mágneses teret kelt egy hosszú tekercs? |
224 |
| Erővonalszám a vasmagban |
225 |
| Az elektromágnes teherbírása |
227 |
| Miért U alakú az elektromágnes vasmagja? |
227 |
| Az elektromágnes gyakorlati alkalmazása |
|
| A távíró |
231 |
| Körültáviratozható-e a Föld? Az elektromos jelfogó, a relé |
234 |
| Táviratozás az óceánok alatt |
236 |
| Az elektromos jelzőberendezések |
|
| A csengő |
238 |
| Az áramszaggató és az elektromos tülök |
239 |
| Az automatabiztosító |
241 |
| Számtáblás jelzőkészülékek |
242 |
| A központból működtetett elektromos órák |
242 |
| A telefon |
243 |
| A telefonközpont |
245 |
| Az automatikus telefon, a gépi kapcsolás |
246 |
| A telegrafon |
248 |
| Lehet-e tengeralatti kábelen telefonálni? |
249 |
| Az elektromos mérőeszközök. Ampermérő, voltmérő, wattmérő |
|
| A fonálon függő forgótekercses műszer |
251 |
| A csapágyas forgótekercses műszer |
253 |
| A lágyvasas mérőműszer |
253 |
| Az osztályzat elkészítése |
255 |
| A mérési határ kiterjesztése, a söntölés |
257 |
| Egyszerű gyakorlati eljárás |
259 |
| Az ampermérő ellenállása |
260 |
| A feszültségmérés. Voltmérő |
262 |
| Az alapműszer |
264 |
| A dohányfüst és az érzékenység határa |
266 |
| Az amper- és a voltmérő kapcsolása |
267 |
| A wattmérő |
269 |
| Feleletek és megoldások |
272 |
