| Az Olvasóhoz, egy új világ Kolumbuszához |
5 |
| Néhány fontos kérdés és felelet |
7 |
| Hasonlítsuk össze a jelent a múlttal |
7 |
| Boldogabb lett az életünk? |
8 |
| Mi a rohamos fejlődés oka? |
9 |
| Mi a különbség a felfedező és a feltaláló között? |
10 |
| Milyen jelenségekkel foglalkozik a fizika és a kémia? |
12 |
| Tiszta fizika, alkalmazott fizika és technika |
13 |
| Örökké mozognak-e a mesterséges bolygók? |
15 |
| Óránként 60 kilométertől 40 000 kilométerig - 50 év alatt |
15 |
| Minek köszönhető a sebesség rohamos fejlődése? |
16 |
| Mi az erő? |
17 |
| Csak az erő a fontos? |
17 |
| Mi történik, ha nincs mozgatóerő? |
18 |
| Az örökké mozgó kerékpáros |
19 |
| Mit jelent az, hogy egy test egyenletesen mozog? |
19 |
| Készítsünk rakétát! Magunk is kiszámíthatjuk, mekkora erő szükséges a mozgatásához |
22 |
| Erre a kérdésre mindenki meg tudna felelni |
22 |
| Mekkora a meglökött kocsi sebessége? |
23 |
| Nagyobb erő, - nagyobb sebesség |
24 |
| Rakjunk több követ a kocsiba |
25 |
| Ezt érdemes jól megjegyezni! |
25 |
| Alkalmazzuk tudásunkat az 1000 kilogrammos rakétára |
26 |
| Érdekes példák a mozgásokra |
28 |
| Milyen sebesen halad a személyvonat? |
28 |
| Mozdonyt tervezünk |
29 |
| Mekkora mozgatóerőt tudnak gépeink kifejteni? |
29 |
| A legegyszerűbb mozgatóerő. Van-e időnk ellépni a leeső tégla alól? |
30 |
| Zuhanás és gépkocsi |
32 |
| A szabadesés megismert törvényei |
33 |
| A rakéta mozgása |
34 |
| Miért esik a kő? Mi láncolja a földet és a többi bolygót a naphoz? |
36 |
| A másik nagy kérdés |
36 |
| A nagy gondolat - amit nem tudtak bizonyítani |
37 |
| Méréssel bizonyítjuk a tömegvonzást |
38 |
| Mekkora erővel vonzzák egymást a tárgyak? |
40 |
| Az emeleten könnyebbek vagyunk, mint a földszinten |
41 |
| Milyen magasságban lesz a 60 kg-os ember súlya 15 kg? |
43 |
| És ha kiesünk a rakétából? |
43 |
| Könnyen átugorhatunk egy családi házat - a Holdon |
44 |
| A fizika legérdekesebb fogalma - a tömeg |
46 |
| Űrhajóra szállunk egy liter vízzel |
46 |
| Megértjük, hogy mi a "tömeg" |
48 |
| Most következik a nagy meglepetés |
49 |
| Egy megdöbbentő tapasztalat |
50 |
| Mi a különbség egy test tömege és súlya között? |
51 |
| Mi a titka a fizika újkori szédületes fejlődésének? |
53 |
| Megfigyelés, kísérlet, mérés, számolás |
53 |
| Forradalom a számolásban |
54 |
| A tudomány célja - a jólét emelése |
56 |
| Egységes nyelvet a tudományban! |
56 |
| Alapmennyiségek - alapegységek |
57 |
| Leszármaztatott mennyiségek |
58 |
| Az abszolút mértékrendszer |
59 |
| Van még megjegyezni való! |
59 |
| Ahol az ezredmillimétéreket is számontartják |
61 |
| A termelés egyre nagyobb pontosságot kíván |
61 |
| Van-e állandó és változatlan hosszúság? |
62 |
| Ellenőrzik az ellenőrző eszközöket |
63 |
| Ellenőrzés mindenütt az életben |
65 |
| Mi hajtja a rakétát? - Miért rúg a puska? A hatás - ellenhatás törvénye |
66 |
| Mindennapi példák |
66 |
| Lehetséges-e egyetlen erő? |
67 |
| Mekkora a visszaható erő nagysága? |
67 |
| Egy fogas kérdés: a ló és a kocsi |
68 |
| Hogyan lehet kiszámítani a visszaható erő által okozott végsebességet? |
68 |
| Mekkorát rúg a puska? |
70 |
| A lőfegyver mint rakéta |
71 |
| Elérheti-e a fegyver a belőle kilőtt golyók sebességét? |
72 |
| És az igazi rakéta? |
73 |
| Érdekességek a rakétamozgásról |
75 |
| Lehet-e nagyobb a rakéta sebessége, mint az üzemanyag kiáramlási sebessége? |
75 |
| Majdnem rakéta-szakértők leszünk |
76 |
| Egy igazi rakétán próbáljuk ki tudásunkat |
77 |
| Néhány további izgalmas kérdés |
78 |
| A kétfokozatú rakéta |
79 |
| A háromfokozatú rakéta |
79 |
| Hol lehet messzebbre dobni a gerelyt? A hajítás fizikája |
81 |
| Néhány kérdés - próbáljunk felelni |
81 |
| Alkalmazzuk tudásunkat egy korszerű példára |
82 |
| Könnyen kiszámíthatjuk, hogy milyen magasra emelkedik a felhajított test |
83 |
| Milyen messzire jut az elhajított test? |
84 |
| A Föld vonzóerejének szerepe a sportban |
85 |
| Mekkora változásokra számíthatunk a sportteljesítményekben? |
85 |
| Miért előnyösebb a rakéta, mint az ágyú? |
86 |
| Felrobbanhat-e a köszörűkő? A körmozgás fizikája |
88 |
| Kérdések a villanymotorokról és a tejlfelről |
88 |
| Ki akar 10 000-szer nehezebb lenni? |
89 |
| Így vizsgálják az űrpilóták alkalmasságát |
91 |
| Hogyan függ a röpítőerő a forgástengelytől való távolságtól? |
92 |
| Mi az oka a röpítőerőnek? |
92 |
| Miért válik ki gyorsabban a tejfel a sebesebben körülforgatott tejesköcsögben? |
93 |
| Millió fordulat másodpercenként |
93 |
| Miért nem esik a Hold a Földre? Az égitestek mogzásának törvényszerűségei és magyarázatuk |
95 |
| Szörnyű világkatasztrófa |
95 |
| Miért nem esnek a bolygók a Napba? |
96 |
| Ma már ez érthető és világos |
97 |
| Newton zseniális számítása |
98 |
| A vonzóerő számítása |
98 |
| A röpítőerő számítása |
99 |
| Newton kezéből kiesik az írótoll |
100 |
| A mesterséges holdak és az űrrakéták |
100 |
| A bolygók mozgásának Kepler által felfedezett törvényei |
101 |
| Hogyan lehet megtudni a távoli égitestek tömegét? |
103 |
| "Vitézek, mi lehet ez széles föld felett..." |
103 |
| Kiszámítjuk a Föld tömegét |
104 |
| Mekkora a Föld átlagos sűrűsége? |
105 |
| Mekkora a többi égitest tömege és sűrűsége? |
106 |
| Mekkora a Nap átlagos sűrűsége? |
107 |
| Mennyire pontosak az ilyen adatok? |
108 |
| A többi csillagnaphoz képest nagy vagy kicsiny a Nap tömege? |
109 |
| A gép és az ember - hány izommunkást pótol az egy lóerős gép? |
110 |
| A gépierő fontossága a termelésben |
110 |
| Hogyan lehet összehasonlítani a gép és az ember munkavégzését? |
111 |
| Alkalmazzuk ezt az értékes adatot |
112 |
| Meglepően olcsó gépi munkaerő |
114 |
| Minél több elektromos energiát! |
115 |
| Ami mozgatja a világot - az energia |
117 |
| Munkagép, erőgép |
117 |
| Mi hajtja az erőgépeket? |
118 |
| Mikor végez az erő munkát? |
119 |
| Mivel mérjük a munkát? |
120 |
| A különféle energiák |
120 |
| Mi különbség van az energia és a tényleges munkavégzés között? |
121 |
| Kimeríthetetlenek-e a természeti energiaforrások? |
122 |
| Két érdekes példa |
123 |
| A hinta fizikája - milyen órát vigyen magával az űrhajót? |
125 |
| Kipróbálhatjuk, hogy milyen értelmesek vagyunk |
125 |
| Miért emelkedik a hinta az egyik oldalon éppen olyan magasra, mint a másikon? |
126 |
| Munkavégzés közben nem fogy az energia? |
127 |
| Galilei és az örökmécses |
128 |
| Mi mozgatja a hintát, mi a húrt? |
128 |
| Mi a hertz? |
129 |
| Milyen órát vigyen magával az űrhajós? |
130 |
| Hogyan lehet szabályozni az ingaóra járását és hogyan a hajszálrugós óráét? |
130 |
| Egy nagy felfedezés az ingaóra segítségével |
131 |
| Két fontos születési évszám |
132 |
| Kiszámítjuk, hogy mekkora sebességet kell adni az űrrakétának, hogy örökre elhagyja a Földet, avagy miért nincs légköre a Holdnak? |
133 |
| A rakéta szökési sebessége és a gázmolekulák |
133 |
| A hinta, a személyvonat és egy új alapeset |
134 |
| Kiszámítjuk a szökési sebességet |
135 |
| Mekkora munkát végzünk, miközben az 1 kg tömegű testet a végtelenbe emeljük? |
136 |
| A szökési sebesség a többi égitesten |
137 |
| A szökési sebesség és a bolygók légköre |
137 |
| A mozgások örök ellensége - a súrlódás |
139 |
| Mindennapi tapasztalatok - érdekes kérdések |
139 |
| Mit tanulunk szekrénytolás közben? |
141 |
| A korcsolya és a szán súrlódása |
142 |
| Mekkora sebességgel tud haladni a korcsolyázó? |
143 |
| Lemaradna-e a kerékpáros a korcsolyázó mögött? |
144 |
| A gördülősúrlódás |
145 |
| Mi az igazság a kerék körül? |
146 |
| A kerék és a sín csodája |
147 |
| Így esik az ejtőernyős avagy közlekedés a sztratoszférában - a közegellenállás |
150 |
| Mire tanít bennünket az esernyő? |
150 |
| A kerékpáros és a levegőellenállás |
152 |
| Motort a kerékpárba! |
153 |
| A levegőellenállás és a vonat |
154 |
| Mi az oka a levegőellenállásnak? |
155 |
| Az alapeset és a két véglet: az ejtőernyő és az áramvonalas gépkocsi |
155 |
| Kimozdíthatná-e a Földet a helyéről egyetlen ember ereje? - Egyszerű gépek |
158 |
| A bot és a kötél mint gép |
158 |
| A rúd mint erősokszorozó gép |
159 |
| Megváltoztatjuk az erő irányát |
160 |
| A csiga |
161 |
| Még érdekesebb egyszerű gépek |
162 |
| A kedves feltalálók ne örüljenek |
163 |
| Most már jöhet Archimédész |
164 |
| Lehetséges-e feltalálni az örökmozgót? - A fizika legfontosabb törvénye: az energia megmaradása |
165 |
| Ami lehetetlen |
165 |
| Ez nevetséges |
167 |
| Ezt cáfoljuk meg! |
167 |
| És mégis van "örökmozgó"! |
169 |
| Bűvészetnek beillő három kísérlet - betekintünk a láthatatlanul kicsi anyagrészecskék világába |
171 |
| Mikrokozmosz - makrokozmosz |
171 |
| Az önmagától szétpukkanó léggömb |
171 |
| Meggyújtunk egy kockacukrot |
172 |
| Miért veszünk be széntablettát? |
173 |
| A zsírszemecskék tánca |
174 |
| Hogyan terjed a szag és az illat? |
175 |
| Milyen sebesen mozognak a levegő és a folyadék molekulái? |
176 |
| Erők a molekulák világában |
177 |
| A léggömb titkának magyarázata |
177 |
| Mekkorák a molekulák és milyen közel vannak egymáshoz? |
178 |
| A molekulák vonzzák egymást |
179 |
| A különböző anyagok molekulái is vonzzák egymást |
179 |
| A szénsavas víz. A halak és az oxigén |
180 |
| A szakítási szilárdság és a molekuláris erő |
181 |
| Miért nedvesítjük meg a postabélyeget? |
182 |
| Fajsúly és sűrűség |
184 |
| Nem mind arany, ami fénylik |
184 |
| Amit jó tudni |
184 |
| Hogyan mérünk fajsúlyt? |
185 |
| Mi van a világűrben? |
187 |
| Meg tudnánk magyarázni |
187 |
| Melyik nyomható össze könnyebben: az acél és a víz? |
188 |
| Lebegve maradhat-e a hajóroncs a tenger mélyén? |
188 |
| Lehet-e látni a molekulát? |
189 |
| Milyen messzire hallatszik a mennydörgés? |
190 |
| Mindenki tapasztalhatta |
190 |
| Ezt nehéz elhinni |
190 |
| Tenyerünket rezegteti a hang |
192 |
| Mennyit rezdül és hová lesz a hang? |
193 |
| Miért felel vissza a mélyebb hangon a visszhang? |
194 |
| Még egy meglepő és egyszerű kísérlet |
194 |
| Mi búg a tengeri kagylóban? Miért változik meg a fogatlan ember hangja? |
196 |
| A befőttesüveg eltorzítja a rádió hangját? |
196 |
| Érdekes kísérletek a lámpacilinderrel |
197 |
| A csendben megzördül az ablaküveg |
198 |
| A búgó tengeri kagyló - meséje. A tenger moraja a befőttesüvegben |
199 |
| Honnan jönnek ezek a hangok? |
200 |
| Szirénázzunk a csenddel |
200 |
| Amikor az édesanya se ismer a fia hangjára |
211 |
| Miért van világos ott is, ahová nem süt a Nap? |
203 |
| A gyertyaláng és a rádióállomás |
203 |
| Milyen hosszú a hang-, a rádió- és a fényhullám? |
204 |
| Mi bizonyítja azt, hogy a fényben is energia terjed, mégpedig hullámszerűen? |
206 |
| Madártollal bizonyítjuk, hogy a fény hullámmozgás |
207 |
| Mikor sikerült megmérni a fény terjedési sebességét? |
208 |
| Miért lesznek láthatóvá a tárgyak, ha fény esik rájuk? |
208 |
| Keressünk délibábot |
210 |
| Délibáb az országúton és Budapesten |
210 |
| Délibáb a síkságon |
211 |
| Délibáb a Balatonon? |
212 |
| Hogyan keletkezik a délibáb? |
213 |
| Délibáb a vizespohárban |
214 |
| Miért drága a jó üveglencse? |
216 |
| Mindenkit érdeklő kérdések |
216 |
| Mit tud a domború lencse? |
216 |
| Egyszerű lencse - rossz kép |
218 |
| Olcsó módszer a hibák csökkentésére |
219 |
| Miért áll több lencséből a jó lencse? |
220 |
| A kitűnő anasztigmát lencse |
220 |
| A legújabb találmány: a bevonatos lencse |
221 |
| A messzelátó |
223 |
| A legegyszerűbb eszközök egyike |
223 |
| Messzelátó a borotválkozótükörből |
224 |
| Hányszorosan nagyítanak a távcsövek? |
225 |
| Mire jó a nagy átmérőjű lencse? |
226 |
| Miért építik hegytetőkre a csillagvizsgálókat? |
228 |
| Ennek még hasznát vehetjük |
228 |
| A fény útján a láthatatlan kicsi tárgyak birodalmában a mikroszkóp |
229 |
| A vetítőgép mint mikroszkóp |
229 |
| Használjunk két lencsét! |
230 |
| Kísérletezzünk a legegyszerűbb mikroszkóppal |
231 |
| Miért kell a tárgyat erősen megvilágítani? |
231 |
| Meddig lehet fokozni a mikroszkóp nagyítását? |
232 |
| Miért drága a jó kutatómikroszkóp? |
233 |
| Milyen anyagokból állanak a távoli csillagok? - A színképelemző |
235 |
| Új műszerre van szükség |
235 |
| Az egyszerű üveghasáb csodája |
235 |
| A hő mint mozgás |
238 |
| Sok tapasztalat - sok kérdés |
238 |
| Mindez nagyon érdekes, de... |
238 |
| Miért nem használhatunk vasbeton helyett alumíniumbetont? |
240 |
| Miért van millió fokos meleg és miért nincs még ezer fokos hideg se? |
241 |
| Hol van a hőmérséklet határa lefelé? Az abszolút nulla fok |
242 |
| Mire jó az elérhetetlen abszolút nulla pont? - Az abszolút hőmérséklet |
242 |
| Harmincezer millió fok bőrünk közelében! |
243 |
| Hogyan keletkezik égéskor a meleg? |
245 |
| A gyufaláng titka |
245 |
| A sasmadarak és a kémiai egyesülés |
245 |
| Miért hidrogén ég a rakétamotorban? |
247 |
| Hogyan gyártjuk a hideget? |
249 |
| Az egyik hűtési módszer: a párologtatás |
249 |
| Háztartási hűtőszekrény: párologtatással |
250 |
| Hűtőgép párolgó folyadék nélkül |
252 |
| Hogyan mérjük meg a Nap és a csillagok hőmérsékletét? |
254 |
| Egy izgalmas feladat és a vaskályha |
254 |
| Bárki megmérheti, hogy mennyi meleget sugároz a Nap |
255 |
| Mikor sugározná vaskályhánk a meleget úgy, mint a Nap? |
256 |
| Hányszor több hőt sugároz a kétszer, háromszor melegebb kályha? |
257 |
| Célhoz értünk! |
258 |
| Mekkora hőmérsékletűek a többi csillagnapok? |
259 |
| A hő átalakítása mechanikai munkává |
260 |
| Egy megdöbbentő példa |
260 |
| Néhány érdekes adat |
261 |
| Mennyire tékozolja a tüzelőszert a gőzgép? |
261 |
| Egy métermázsát két méter magasra emelne a gyufaszál melege |
262 |
| Megmérjük a hő munkaegyenértékét |
263 |
| Mennyi munkavégző képesség rejlik egy kg szénben? |
264 |
