A mai bolgár irodalom egyik jelentős egyéniségének két fantasztikus elbeszélését tartalmazza ez a kötet.
A sorompó című írás főhőse egy szép fiatal lány, aki elmegyógyintézetben él, s odakerülésének rejtélyére csak fokozatosan derül fény. Az orvosi felügyelet alól szabadulva, a falakon kívül, véletlenül megismerkedik egy zeneszerzővel, aki lakásában otthont nyújt neki. A lány különleges telepatikus képessége ekkor kezd kibontakozni, s ennek segítségével egy csodálatos fantasztikus világba röpülnek, ahonnan egyikőjük számára nincs többé menekvés.
A fehér szalamandra, mint a szokatlan címösszetétel is sejteti, ugyancsak egy különös emberi lényről szól: egy szoborszépségű fiatalemberről, aki nemcsak ideális testi felépítésével, hanem rendkívüli intellektuális képességeivel is bámulatba ejti környezetét: tudósok, orvosok, matematikusok, filozófusok tanulmányozzák, nők rajongják körül szerelmükkel. Ám a zavarba ejtő külső mögött egy félelmetes belső emberi torzulás lappang, melynek okára a végkifejlet váratlan tragédiája döbbenti rá az olvasót.
