A cápa szerzőjének új tömeggyilkosa - senkit sem kímél! Gyilkos korbácskarjainak fojtogató ölelésében, tőrszerű fogainak csontot-húst-acélt roppantó harapásában végzik a Bermudák már eddig is töméntelen áldozatot követelő vizeinek ártatlan sportbúvárai és halászai csakúgy, mint a szörny elpusztítására szövetkező hajósok, tudósok, fegyveresek...nemkülönben tévériporterek, kamerástul. Az Architeuthis dux, az óriáspolip senkit és semmit sem kímél, mert táplálékra van szüksége, és táplálékául szolgálnak a vizek élőlényei csakúgy, mint a vízre és a vízbe kerülő tárgyak- kicsiny lélekvesztőktől a technika minden vívmányával felszerelt nyomás- és ütésálló kutatókabinig. De az ember nem azért ember, hogy elfogadja a vereséget... A tengeri szörny sem él örökké - és elpusztítására az ember a természettel szövetkezik. Csakhogy ez a természet már számtalan - ember ütötte - sebből vérzik, és így a szörny ivadékai háborítatlanul elszaporodnak. S hogy a harcból ki kerül ki győztesen, azt már a következő nemzedékek döntik el, és az már egy következő regénynek lesz a tárgya...
