| Bevezetés |
9 |
| Elméleti keretek |
13 |
| A szociológiatörténet átfogó elméletei |
15 |
| Niklas Luhmann rendszerelmélete |
31 |
| A kommunikáció - mint a szocialitás alapeleme |
31 |
| A szocialitás rendszerei: interakció, szervezet, társadalom |
34 |
| A szocialitás kontingenciája: az időben idifferenciálódás |
41 |
| A társadalmi entrópia leépülése |
43 |
| A társadalmi alrendszerek autopoiezisze |
55 |
| Eltérések és azonosságok |
64 |
| A társadalmi alrendszertőla professzionális intézményrendszerig |
65 |
| A szervezeti és a társadalmi alrendszerek elhatárolódásának különbsége |
66 |
| A társadalmi alrendszerek határmegvonása |
68 |
| Mindennapi élet és professzionális intézményrendszer |
75 |
| Belevonás és differenciálódás |
79 |
| A gazdaság kettős jelentése |
83 |
| A professzionális intézményrendszerek kettős racionalitása |
86 |
| Az egyetemi-tudomáynos szféra kettős racionalitása |
88 |
| A kettős racionalitás további esetei |
94 |
| Evolúciós mechanizmusok |
99 |
| A társadalmi szerkezet alternatív tematizálásai (Habermas, Münch, Lukács) |
103 |
| Jürgen Habermas: az instrumentális racionalitás és az életvilág |
104 |
| Eltérések és azonosságok |
110 |
| Richard Münch: a társadalmi racionalitások interpenetrációja |
112 |
| Eltérések és azonosságok |
117 |
| Lukács György: mindennapi élet és objektivációs rendszerek |
120 |
| Személyiség és társadalmi struktúrák |
123 |
| Osztálystruktúra és társadalmi alrendszerek |
126 |
| Luhmann struktúrafogalmának változásai |
134 |
| Kommunikáció, szerep és személyiség |
142 |
| Szociális rendszerek, mindennapi élet és létrelevencia |
149 |
| A mindennapi élet fogalmának rekonstrukciója |
151 |
| Létrelevencia és mindennapi élet |
154 |
| A professzionális intézményrendszerek létrelevanciája |
159 |
| A professziótól a professzionális intézményrendszerig |
165 |
| A társadalmi alrendszer koncepciójának változásai |
167 |
| A társadalmi alrendszer koncepciójának korrekciója |
169 |
| A professziótól a professzionális intézményrendszerig |
172 |
| A professzionális intézményrendszerek |
183 |
| A tudomány mint professzionális intézményrendszerek |
183 |
| Az egyetem és a tudoány elszakadási tendenciái |
186 |
| Az amerikai egyetem |
190 |
| A tudomány értékelési mechanizmusai |
199 |
| A tudományos értékelés torzulásai |
206 |
| Kitekintés: Feyerabend "anarchista" tudományelmélete |
212 |
| Társadalomelméleti következtetések |
216 |
| A politika professzionális intézményrendszere |
219 |
| Kompetíció és az államhatalom stabilizálása |
221 |
| Bináris logika és pártfejlődés |
228 |
| Érdekképviseleti szervek és neokorporatizmus |
234 |
| A közvetlen demokrácia korrekciós formái |
237 |
| A politikai intézményrendszer kapcsolódási pontjai |
240 |
| A politika rekrutálási és értékelési mechanizmusai |
245 |
| Tömegkommunikáció és politika |
249 |
| Kitágult világkép és tömegkommunikáció |
250 |
| A tömegmédiák tevékenységszférái |
252 |
| Tömegkommunikációs alrendszer és a politikai pártok |
255 |
| Az újságírás és a politizálás történeti elkülönülése |
258 |
| A rádió és a televízió állami kontrolljának modelljei |
261 |
| Az újság, a rádió és a televízió szerepének változásai |
265 |
| Korrekciós mechanizmusok |
268 |
| A jog mint professzionális intézményrendszer |
273 |
| Jogdogmatika és jogi hermeneutika |
274 |
| A jog belső rétegei |
281 |
| Az alapjogok és a jog rétegei |
293 |
| A jogásztársadalom struktúrája |
298 |
| A "hermeneutikai puffer" |
303 |
| Jogi topika és professzionális intézményrendszer |
311 |
| Jogpolitika és a jog rétegei |
317 |
| A modern francia szociológiaelméletek |
327 |
| A modern francia szociológiaelmélet vázlata |
329 |
| A francia szellemi-értelmiségi háttér |
329 |
| Bevezetés |
329 |
| Az értelmiségi széfra szerveződésének tematikái: 1940-1990 |
330 |
| Az értelmiségi szféra egységes struktúrái |
334 |
| A médiaértelmiségiek középpontba kerülése |
338 |
| A médiaértelmiségiek csoportosításai |
340 |
| A modern francia szociológiaelmélet főbb alakjai |
347 |
| Foucualt, Lyotard, Touraine |
355 |
| Michel Foucault szellemi fejlődése |
355 |
| Tudománytörténet és geneológia |
359 |
| Foucault geneológiatézisének kritikája |
363 |
| Fegyelmezés és hatalom |
365 |
| Jean-Francois Lyotard és a posztmodern társadalom |
368 |
| Alain Touraine akcionalista szociológiaelmélete |
374 |
| Michel Crozier és a bürokratikus társadalom elmélete |
379 |
| Az egyéni autonómiára törekvés következményei |
381 |
| A változóképesség problémái |
392 |
| A sztrájkok központi szerepe a konfliktusmegoldásban |
395 |
| A francia oktatási rendszer bürökratikussága |
399 |
| Raymond Boudon és a módszertani individualizmus |
407 |
| Boudon szellemi fejlődése |
408 |
| A módszertani individualizmus kategóiái |
409 |
| A perverz effektusok elmélete |
414 |
| Boudon nézőpontjának értékelése |
420 |
| Boudon a szociológiaelmélet paradigmáiról |
424 |
| Pierre Bourdieu szellemi fejlődése |
427 |
| Bourdieu elméletének alapkategóriái |
453 |
| A "társadalmi mező" fogalma |
453 |
| A habitus fogalmáról |
461 |
| Szibmolikus tőke, kulturális tőke és társadalmi tőke |
469 |
| Bourdieu tőke-elemzéseinek kritikája |
478 |
| A francia "állami nemességről" |
482 |
| Adalékok Bourdieu és Luhmann elméletének összehasonlításához |
487 |
| A társadalom kettős struktúrája |
488 |
| Luhmann elméleti kiindulópontjai |
490 |
| Bourdieu elméleti kiindulópontjai |
493 |
| Luhmann és Bourdieu elméletének közelítési lehetőségei |
497 |
| Jegyzetek |
507 |
| Irodalom |
521 |