A szerző fiatal kora óta sokat törte a fejét azon, hogy az egyistenhit miért győzte le a politeizmust. Hiszen több istenben hinni sokkal szabadabb, örömtelibb, kevesebb bűntudattal terhelt élet, egyiktől a másikhoz lehet fordulni védelemért. A szigorú egyetlen Isten becsaphatatlan, nem lehet előle elbújni, elmenekülni, üdvözülés és kárhozat csak az ő kezéből ered. A vallásokban ő a totális rendszer. Erről ír ebben a könyvében. Kapóra jött számára a Gnózi és a Gnosztikusok újbóli megerősödése, amely ellentmond sok vallásos hagyománynak, s főként Júdás evangéliumának felbukkanása. Minden társadalomnak vannak lezárt és megkövesedett mítoszai. Júdás az árulók árulója, az emberiség legnagyobb gonosztevője. Soha nem fogják elfogadni, mint Krisztus egyetlen szövetségesét, megértőjét a megváltás művében. Holott alakja kezdettől furcsa, kettős fényben villódzik. Csókja vajon a Jeruzsálemben közismert názáreti rabbi elárulása volt-e, vagy a szeretet utolsó fénye Jézus életében? Erre a kérdésre ma már senki sem fog válaszolni. Mégis egy pillanatig el lehet gondolkozni az eddig ismeretlen evangélium megrendítő közlésein is. Ezután mindazt el lehet gondolkozni az eddig ismeretlen evangélium megrendítő közlésein is. Ezután mindazt el lehet vetni, amit állít, vagy halvány lehetőséget nyitni a kétezer év előtt lejátszódott tragédia és misztérium másféle értelmezése előtt.
