Az ischaemiás betegség sokszínű arculata |
3 |
Definíció |
3 |
A myocardialis ischaemia értelmezése a hipoperfúziótól az eschaemiás epizódig |
3 |
A teljes ischaemiás terhelés koncepciója (Total ischaemic burden) |
4 |
Mit nevezünk ischaemiás epizódnak és mi a teljes ischaemiás terhelés? |
4 |
A néma ischaemia formái |
4 |
Mivel magyarázható a néma ischaemia fellépése? |
4 |
Az összes ischaemiás epizód megjelenésének napi ritmusa |
5 |
Az összes napi anginás attaktok száma és időtartama |
6 |
Ismert angina megjelenési formák |
7 |
Stabil angina pectoris |
7 |
Vasospasticus angina pectoris |
8 |
Kevert angina formák |
9 |
Sajátos angina pectoris |
9 |
X-szindróma. Angina ép coronarogrammal |
10 |
Coronariatortuositás - kinking szindróma |
10 |
Angina pectoris hypertoniabetegségben |
10 |
Instabil angina pectoris |
12 |
Hirtelen halál |
12 |
Az ischaemiás szívbetegség egyes formái közötti funkcionális összefüggések |
13 |
A szívizom működése |
15 |
A pumpamechnaizmus sejtszinten |
15 |
Az adrenerg receptor hatások érvényesülése |
16 |
Az intakt szív funkciói |
16 |
Nyomás-volumen hurok összefüggés |
16 |
A diastolés nyomás-volumen összefüggés |
17 |
A reláció és a kamrai stiffness (distensibilitás) összefüggése |
18 |
A nyomás-, és volumenterhelés, valamint a pozitív és negatív inotrop hatás érvényesülése a nyomás-volumen hurkon |
19 |
A szívizomzat funkciójának megítélése - inotopia és lusitropia |
20 |
A szív teljesítménye és a befolyásoló tényezők |
21 |
A szív teljesítményének szabályozása |
22 |
A szív inotrop és lusitrop állapotát befolyásoló tényezők |
23 |
A szívelégtelenség kialkulásakor bekövetkező változások a keringés szabályozásában |
23 |
A kamrafunkció gyakorlati megfogalmazása és a funkciót jellemző paraméterek |
25 |
A myocardialis funkció általános jellemzése |
25 |
Systolés és diastolés diszfunkció |
26 |
Kamrafunkciós görbék és változásuk |
27 |
Szegmentális funkciózavar |
28 |
A különböző kamrafunkciózavarok hatása a nyomás-volumen görbére |
28 |
A kamrafunkció mérhető paraméterei a bal kamrában |
29 |
Insovolumiás indexek (véres úton mért paraméterek) |
29 |
Telődés jellemző paraméterei (izotop technika) |
29 |
Echokardiográfiás mérhető paraméterek |
30 |
Coronariabetegség és kamrafunkció |
31 |
Kábult és hibernált myocardium, prekondicionáltság |
13 |
Myocardialis ischaemia |
13 |
Kábult myocardium |
13 |
Patomechanizmus |
13 |
Klinikai kép |
13 |
Hibernált myocardium |
33 |
A hibernált myocardium klinikai megjelenése |
34 |
Prekondíció |
35 |
A prekondicionált állapot klinikai értelmezése |
36 |
Hogyan képzelhetjük el ma az ischaemiás szívbetegség teljes spektrumát a mechnaikai funkció megközelítéséből? |
37 |
Prekondíció és antiischaemiás metabolikus szerek |
39 |
A szívizom-anyagcsere vizsgálata radioaktív izotóppal jelzett glükóz és zsírsav segítségével az életképes myocardium igazolására kábul és hibernált állapotokban |
40 |
FDG-felvétel |
40 |
Zsírsavfelvétel mint az anyagcsere-folyamat jelzője |
41 |
A trimetazidin hatása a szabad oxigéngyök formációra az ischaemia-reperfúzió időszakában |
42 |
A trimetazidin hatása a myocardialis prekondícióra állatkísérletben |
43 |
Az egészséges és az ischaemiás szív energetikai jellemzői |
44 |
Az ATP-szintézis és -energiatermelődés folyamata egészséges szívben |
44 |
Az ATP mint energiaforrás |
44 |
A pumpamechnaizmus (kontrakció és relaxáció) sejtszinten |
44 |
Az energiát szolgáltató ATP folyamatos újratermelése |
45 |
Az energiaszubsztrátumok anyagcseréje |
46 |
Az anyagcserefolyamatok myocardialis ischaemia esetében |
47 |
Mérsékelt ischaemiában kialakuló elváltozások |
47 |
Közepesen súlyos (40-60 % áramlási akadállyal járó) ischaemia hatására kialakuló szívizom-anyagcserezavar |
49 |
Súlyos myocardialis ischaemia (igen jelentős stenosis vagy okklúzió) |
49 |
Az energiatermelés folyamatának részletes bemutatása |
50 |
ATP-szintézis egészséges szívben |
50 |
A glycolysis és a glükózoxidáció |
51 |
A zsírsav-oxidáció folyamata |
52 |
Energiametabolizmus myocardialis ischaemia alatt |
54 |
A myocardialis ischaemia fogalmának helyes értelmezése |
56 |
Diabetes mellitus és coronariabetegség |
59 |
A cukorbetegséghez társuló tényezők, melyek megmagyarázzák a magasabb coronariakockázatot |
59 |
Inzulinrezisztencia |
59 |
A szívizom-anyagcsere megváltozása diabetes mellitusban |
61 |
Diabetes mellitusban kialakuló myocardialis ischaemia hatása |
63 |
A cukorbetegségben szenvedők koszorúér-betegségének kezelése |
65 |
A cukorbetegség megfelelő kezelése |
65 |
A kóros lipidprofil befolyásolása |
65 |
A magas vérnyomás kezelése |
66 |
Myocardialis infarctusban végzett thrombolyticus kezelés |
67 |
Antithrombocyta-kezelés |
67 |
ACE-inhibitor-kezelés |
67 |
Az éischaemiás szívizomzat anyagcseréjének javítása trimetazidinnel |
68 |
A revascularisatiós terápia ereményei |
68 |
Az ischaemiás szívbetegség kezelése diabetes mellitusban szenvedő egyénekben |
|
A diabeteses szív anyagcsere-rendellenességei |
70 |
Glycolysis |
70 |
Pirosszőlősav-oxidációs folyamat |
70 |
Zsírsavoxidáció |
70 |
Energiametabolizmus myocardialis ischaemia alatt |
70 |
Kamrai diszfunkció diabeteses szívben |
70 |
A metabolikus szubsztrátum befolyásolása ischaemiás myocardumban |
71 |
A zsírsav-oxidáció eltolása a glükózoxidáció irányába |
71 |
Trimpol I alvizsgálat diabetes mellitusban szenvedő egyénekben |
72 |
Dietric vizsgálat. |
|
Diabeteses anginás betegek kezelése |
74 |
Az endothelium felépítése és működése |
75 |
Az endothelium felépítése |
75 |
A vascularis tónus szabályozása |
76 |
Endothelium és a szöveti renin-angiotenzin rendszer kapcsolata |
78 |
Az ereken belül atheromás plakk kialakulása |
79 |
Endothelfunkció, -diszfunkció |
81 |
Az endothelialis diszfunkció kezelésének stratégiája |
83 |
Antioxidánsok |
83 |
Ösztrogénkezelés a posztmenopauzás időszakban nőknél |
84 |
ACE-inhibitorok és AT-1 receprotantagonisták |
84 |
B-blokkoló kezelés |
84 |
Kalciumtagonista szerek |
85 |
Antilipid-kezelés |
85 |
Endothelplakk- és -rupturamelléklet |
86 |
Az ischaemiás szívbetegség patogenezisének néhány kérdése |
89 |
Az atheromás plakk kialakulása |
89 |
A neutrophil granulocyták szerepe az ischaemiás állapotok kialakulásában |
91 |
Az endothelium szabályozórendszerének zavara - endothelialis diszfunkció |
92 |
Az atheroscleroticus coronaria-érbetegség |
93 |
Az endothelialis diszfunkció és a coronariaszindrómák |
94 |
Az oxidatív stressz |
96 |
Arteriás remodelling és coronariabetegség |
98 |
A remodelling definíciója |
98 |
A remodelling jelentősége natív coronariaartéria esetén |
99 |
A coronariaintervenciókat követő remodelling |
100 |
A szív energiatermelésének optimalizálása |
103 |
Energiametabolizmus a nem ischaemiás és ischemiás szívben |
103 |
Szénhidrát-metabolizmus |
103 |
Zsírsav-metabolizmus |
103 |
Energiametabolizmus ischaemia és reperfúzió alatt |
103 |
A PDH (piruvát degidrogenáz) és CPT1 aktivitás ischaemiában és reperfúzió alatt |
104 |
Milyen módon lehet a szív anyagcseréjét befolyásolni myocardialis ischaemia alatt? |
105 |
A glükózellátás növelése |
105 |
A zsírsavellátás csökkentése |
105 |
A glükózoxidáció stimulálása |
105 |
A zsírsav-oxidáció visszaszorítása |
105 |
Az ischaemiás szívbetegség gyógykezelésének metabolikus megközelítése |
|
A szívizom anyagcseréje |
107 |
A zsírsav-oxidáció folyamata |
107 |
A szénhidrát-metabolizmus |
107 |
Myocardialis ischaemia alatti elváltozások |
107 |
A klinikai praxisban használt metabolikus szerek |
|
B-adrenerg blokkolók |
109 |
Glükóz-inzulin-kálium kezelés, GIK |
110 |
Klinikai vizsgálatok |
110 |
Perhexilin |
111 |
Trimetazidin |
111 |
Ranolazin |
113 |
Etomoxir |
113 |
A trimetazidin hatásmechanizmusa |
|
Az állatkísérleti adatok összefoglalása |
114 |
In vitro vizsgálatok |
114 |
TMZ-hatás izolált myocytákra |
114 |
A TMZ hatás izolált organellumokra |
114 |
TMZ-hatás izolált szív esetében |
115 |
In vivo vizsgálatok |
115 |
Mit tudunk mondani a trimetazidin hatásról az állatkísérleti adatok alapján? |
116 |
Izolált mitochondrialis vizsgálatok |
116 |
Állatokban in vivo (ischaemiás régió) |
116 |
Izolált myocytákon végzett vizsgálatok |
116 |
Izolált és perfundált szíves végzett vizsgálatok |
116 |
A trimetazidin feltétezett hatásmechanizmusai |
116 |
Az adenozineffektus |
|
Az adenozin által kialakult kardioprotekció érvényesülése a kor előrehaladásával |
117 |
A szervezetünkben kialakuló belső kardioprotekciónak a működése elégtelenné válik a kor előrehaladásával |
117 |
Az adenozin kardioprotekció vélhető újtai |
118 |
A trimetazidin hatásmechanizmus (adenozineffectus) |
|
Emberi adatok |
119 |
A trimetazidin sajátos tulajdonságai |
|
Antioxidáns hatás |
121 |
A trimetazidin megakadályozza az LDL-koleszterin átalakulását oxidált LDL-molekulává, azaz gátolja a lipid-peroxidációt |
121 |
A trimetazidin-előkezelés csökkenti a reperfúzió alatt keletkező szabad oxigéngyökök koncentrációját |
121 |
Antioxidáns hatás szívelégtelenségben |
122 |
Antineutrophil aggregatív hatás |
122 |
A neutrophiles által közvetített reperfúziós sérülések kivédése |
123 |
A trimetazidin hatása a C-reaktív proteinre és az adhéziós molekulákra, a citokinekre myocardialis infarctusban123 |
123 |
Klinikai vizsgálatok |
124 |
A Trimpol I vizsgálat |
124 |
A Trimpol II vizsgálat |
126 |
A hagyományos antianginás kezeléshez csatolt trimetazidinkezelés előnyei |
128 |
Kombinált antianginás kezelés. Orosz vizsgálat |
130 |
Trimetazidin European Multicenter Study /TEMS) |
133 |
A trimetazidin hatása idős anginás betegekben |
|
Trimpol I résztanulmány. Idős anginás betegek |
135 |
A trimetazidin antianginás hatásának ellenőrzése dobutamin stressz-echokardiográfiával |
137 |
Eredményes trimetazidinkezelés diabaetes mellitusban |
137 |
ACE-inhibitorral kombinált trimetazidinkezelés |
139 |
Kombinált kezelés trimetazidinnel |
139 |
A trimetazidin a háziorvosi gyakorlatban |
140 |
A nitrát+B-blokkoló kezeléshez csatolt trimetazidin (Adexor) antianginás hatása nehezen befolyásolható stabil angina pectorisban. Magyar vizsgálat |
143 |
Trimetazidin és cardialis X-szindróma |
150 |
A tünetegyüttes |
150 |
Patogenezis |
150 |
Új teóriák |
151 |
A terápiás lehetőségek |
152 |
Invazív beavatkozások során alkalmazott trimetazidinterápia |
154 |
Trimetazidin előkezelés coronárián végzett ballonkatéteres értágítás (PTCA) kapcsán |
154 |
A trimetazidin hatása az RDA-n végzett PCI közben kialakuló EKG-eltérésekre |
157 |
A trimetazidin mint adjuváns terápia akut myocardialis infarctusban alkalmazott primer PTCA kapcsán |
158 |
A trimetazidin antioxidáns hatása coronariabypass-műtét során |
160 |
EMIP-Fr. (European Myocardial Infarction Project-Free Radicals) |
161 |
Vélemények az EMIP FR vizsgálatról - Marzilli véleménye |
161 |
Trimetazidin akut myocardialis infarctusban - Lopaschuk GD véleménye |
162 |
Aorto-coronariás bypass vagy PCI utáni gyógyszeres kezelés |
163 |
A retard trimetazidin hatása |
164 |
Az elhúzódó hatású trimetazidin retard antianginás hatása |
164 |
Az elhúzódó kiáramlású trimetazidin farmakokinetikai hatása idős embereken és veseelégtelenségben szenvedőknél |
165 |
A retard trimetazidinkészítménnyel végzett vizsgálatok |
165 |
Összefoglaló gondolatok az angina pectoris gyógyszeres kezeléséről |
168 |
A gyógyszeres terápia elméleti bázisának kiterjesztése angina pectorisban |
|
Az ischaemiás szívbetegség értelmezésében bekövetkezett változások |
168 |
A coronariarendszerben érvényesülő vascularis remodelling és endotheldiszfunkció (az atheromás Plakk kialakulása) |
171 |
A coronariaintervenciókat követő remodelling |
176 |
Az oxidatív stressz hatásai |
178 |
A coronaria vascularis rezisztencia szabályozása |
179 |
A gyulladásos jelenségek társulása a coronaria-atheroscleroishoz |
180 |
A thrombocyták és az endothelium kapcsolata az atheroscleroticus folyamatok kialakulása terén |
182 |
Az angina pectoris gyógyszeres kezelésének stratégiája |
|
Az anginaszindróma új értelmezése |
183 |
A kezelési stratégia általános alapelvei |
183 |
Az anginás beteg gyógyszeres kezelésének irányelvei |
186 |
Stabil effort angina pectoris |
186 |
Nitrátkezelés |
187 |
A B-blokkoló kezelés |
189 |
Kalciumantagonista szerek |
190 |
Vasospasticus angina kezelési menetrendje |
191 |
Specifikus állapotokban kialakuló anginák |
192 |
Az ischaemiás szívbetegségben szükségessé váló egyéb kezelések |
192 |
Az antithrombocyta-kezelés |
192 |
A thrombocytaaggregáció gátló szerek alkalmazási területei |
193 |
Antioxidáns hatású szerek |
194 |
Az ACE-inhibitorok alkalmazása angina pectorisban |
195 |
Statinok |
195 |