Előszó az új változathoz |
5 |
Bevezetés |
9 |
Az egyensúly |
21 |
A négyzet rejtett szerkezete |
21 |
Mit értünk észlelési erőkön? |
28 |
Két kör egy négyzetben |
29 |
Pszichológiai és fizikai egyensúly |
30 |
Miért éppen az egyensúly? |
33 |
A súly |
35 |
Az irány |
38 |
Egyensúly-rendszerek |
41 |
A fent és a lent |
42 |
A jobb és a bal |
46 |
Az egyensúly és az emberi elme |
49 |
Madame Cezanne sárga széken |
50 |
Az alak |
55 |
A látás mint aktív felfedezés |
55 |
A lényeg megragadása |
56 |
Észleleti fogalmak |
58 |
Mi az alak? |
60 |
A múlt befolyása |
62 |
Az alaklátás |
65 |
Az egyszerűség |
68 |
Az egyszerűségre való törekvés bizonyítékai |
78 |
Kiegyenlítődés és kiéleződés |
81 |
Az egész fenntartja magát |
82 |
Belső tagolódás |
85 |
Miért mond gyakran igazat a szemünk? |
88 |
Belső tagolódás a képzőművészetekben |
90 |
Mi a rész? |
92 |
Hasonlóság és különbözőség |
94 |
Példák a művészet területéről |
105 |
A szerkezeti váz |
109 |
A forma |
113 |
A térbeli látás |
115 |
A vetületek |
121 |
Melyik a tárgy legjobb nézete? |
124 |
Az egyiptomi módszer |
130 |
A rövidülés |
134 |
Az átfedés |
139 |
Mire jó az átfedés? |
141 |
A felület és a mélység kölcsönhatása |
146 |
Vetélkedő nézetek |
149 |
Realizmus és realitás |
153 |
Mi élethű? |
155 |
A forma mint felfedzés |
159 |
Az absztrakció szintjei |
165 |
A forrás |
173 |
A vizuális információ |
177 |
Formafejlődés |
183 |
Miért éppen így rajzolnak a gyerekek? |
184 |
Az intellektuális elmélet |
185 |
Azt ábrázolják, amit látnak |
189 |
Ábrázolási fogalmak |
190 |
A rajzolás mint mozgás |
193 |
Az ősi kör |
196 |
A differenciálódás törvénye |
203 |
A függőleges és a vízszintes |
205 |
A rézsútosság |
211 |
Részek egybeolvasztása |
214 |
A méret |
218 |
A félreértett ebihalak |
221 |
Fordítás két dimenzióra |
223 |
Következmények a szobrászatban |
233 |
Botok és lapok |
234 |
A kocka és a gömbölyűség |
240 |
A tér |
244 |
A vonal és a körvonal |
245 |
Közös körvonalak |
249 |
Figura és háttér |
254 |
Mélységszintek |
259 |
Festészet és alkalmazás |
262 |
Keretek és ablakok |
266 |
A konkáv alak a szobrászatban |
268 |
Mi a mélységlátás oka? |
272 |
Mélységhatás átfedés révén |
275 |
Az átlátszóság |
280 |
A torzulatok teret hoznak létre |
286 |
Dobozok három dimenzióban |
289 |
A fizikai tér is segít |
298 |
Inkább az egyszerűt, mint az igazat |
300 |
A gradiensek mélységet hoznak létre |
304 |
A tér konvergenciája felé |
309 |
A centrális perspektíva kettős gyökere |
312 |
Nem valósághű vetület |
315 |
Piramisszerű tér |
317 |
A központosított világ szimbolikája |
324 |
Középpontúság és végtelenség |
327 |
Játék a szabályokkal |
328 |
A fény |
333 |
A fényélmény |
333 |
A viszonylagos világosság |
335 |
A megvilágítás |
339 |
A fény teret alkot |
341 |
Az árnyékok |
346 |
Ábrázolás megvilágítás nélkül |
352 |
A fény szimbolikus jelentései |
355 |
A szín |
362 |
A fénytől a színig |
363 |
Az alak és a szín |
365 |
Hogyan jönnek létre a színek? |
370 |
A generatív alapszínek |
373 |
Additív és szubtraktív színkeverés |
374 |
Generatív kiegészítő színek |
374 |
Szeszélyes eszközrendszer |
377 |
A harmónia keresése |
380 |
A színskála elemei |
385 |
A színkeverékek szintaxisa |
388 |
Az elemi kiegészítő színek |
392 |
A színek kölcsönhatása |
397 |
Matisse és El Greco |
400 |
Ingerválaszok a színre |
404 |
A meleg és a hideg színek |
406 |
A mozgás |
409 |
Az események és az idő |
409 |
Egyidejűség és egymásutániság |
413 |
Mikor látunk mozgást? |
416 |
A mozgás iránya |
420 |
A sebesség megnyilvánulásai |
422 |
A sztroboszkopikus mozgás |
426 |
Filmszerkesztési problémák |
431 |
Látható mozgatóerők |
433 |
Bonyolultsági fokok |
438 |
Az emberi test mint eszköz |
444 |
A kinesztéziás testképzet |
447 |
A dinamika |
450 |
Nem elég az egyszerűség |
450 |
A dinamika és hagyományos magyarázatai |
452 |
Az erők diagramja |
456 |
Kísérletek irányított feszültséggel |
460 |
Mozdulatlan mozgás |
464 |
A rézsútosság dinamikája |
466 |
A torzulatok feszültsége |
470 |
A dinamikus kompozíció |
474 |
Sztroboszkopikus hatások |
477 |
Hogyan jött létre a dinamika? |
480 |
Példák a művészet területéről |
483 |
A kifejezés |
487 |
Hagyományos elméletek |
488 |
A struktúrába ágyazott kifejezés |
492 |
A kifejezés elsőbbsége |
498 |
Jelképiség a művészetben |
501 |
Jegyzetek |
507 |
Bibliográfia |
537 |
Névmutató |
553 |