| Előszó az új változathoz |
5 |
| Bevezetés |
9 |
| Az egyensúly |
21 |
| A négyzet rejtett szerkezete |
21 |
| Mit értünk észlelési erőkön? |
28 |
| Két kör egy négyzetben |
29 |
| Pszichológiai és fizikai egyensúly |
30 |
| Miért éppen az egyensúly? |
33 |
| A súly |
35 |
| Az irány |
38 |
| Egyensúly-rendszerek |
41 |
| A fent és a lent |
42 |
| A jobb és a bal |
46 |
| Az egyensúly és az emberi elme |
49 |
| Madame Cezanne sárga széken |
50 |
| Az alak |
55 |
| A látás mint aktív felfedezés |
55 |
| A lényeg megragadása |
56 |
| Észleleti fogalmak |
58 |
| Mi az alak? |
60 |
| A múlt befolyása |
62 |
| Az alaklátás |
65 |
| Az egyszerűség |
68 |
| Az egyszerűségre való törekvés bizonyítékai |
78 |
| Kiegyenlítődés és kiéleződés |
81 |
| Az egész fenntartja magát |
82 |
| Belső tagolódás |
85 |
| Miért mond gyakran igazat a szemünk? |
88 |
| Belső tagolódás a képzőművészetekben |
90 |
| Mi a rész? |
92 |
| Hasonlóság és különbözőség |
94 |
| Példák a művészet területéről |
105 |
| A szerkezeti váz |
109 |
| A forma |
113 |
| A térbeli látás |
115 |
| A vetületek |
121 |
| Melyik a tárgy legjobb nézete? |
124 |
| Az egyiptomi módszer |
130 |
| A rövidülés |
134 |
| Az átfedés |
139 |
| Mire jó az átfedés? |
141 |
| A felület és a mélység kölcsönhatása |
146 |
| Vetélkedő nézetek |
149 |
| Realizmus és realitás |
153 |
| Mi élethű? |
155 |
| A forma mint felfedzés |
159 |
| Az absztrakció szintjei |
165 |
| A forrás |
173 |
| A vizuális információ |
177 |
| Formafejlődés |
183 |
| Miért éppen így rajzolnak a gyerekek? |
184 |
| Az intellektuális elmélet |
185 |
| Azt ábrázolják, amit látnak |
189 |
| Ábrázolási fogalmak |
190 |
| A rajzolás mint mozgás |
193 |
| Az ősi kör |
196 |
| A differenciálódás törvénye |
203 |
| A függőleges és a vízszintes |
205 |
| A rézsútosság |
211 |
| Részek egybeolvasztása |
214 |
| A méret |
218 |
| A félreértett ebihalak |
221 |
| Fordítás két dimenzióra |
223 |
| Következmények a szobrászatban |
233 |
| Botok és lapok |
234 |
| A kocka és a gömbölyűség |
240 |
| A tér |
244 |
| A vonal és a körvonal |
245 |
| Közös körvonalak |
249 |
| Figura és háttér |
254 |
| Mélységszintek |
259 |
| Festészet és alkalmazás |
262 |
| Keretek és ablakok |
266 |
| A konkáv alak a szobrászatban |
268 |
| Mi a mélységlátás oka? |
272 |
| Mélységhatás átfedés révén |
275 |
| Az átlátszóság |
280 |
| A torzulatok teret hoznak létre |
286 |
| Dobozok három dimenzióban |
289 |
| A fizikai tér is segít |
298 |
| Inkább az egyszerűt, mint az igazat |
300 |
| A gradiensek mélységet hoznak létre |
304 |
| A tér konvergenciája felé |
309 |
| A centrális perspektíva kettős gyökere |
312 |
| Nem valósághű vetület |
315 |
| Piramisszerű tér |
317 |
| A központosított világ szimbolikája |
324 |
| Középpontúság és végtelenség |
327 |
| Játék a szabályokkal |
328 |
| A fény |
333 |
| A fényélmény |
333 |
| A viszonylagos világosság |
335 |
| A megvilágítás |
339 |
| A fény teret alkot |
341 |
| Az árnyékok |
346 |
| Ábrázolás megvilágítás nélkül |
352 |
| A fény szimbolikus jelentései |
355 |
| A szín |
362 |
| A fénytől a színig |
363 |
| Az alak és a szín |
365 |
| Hogyan jönnek létre a színek? |
370 |
| A generatív alapszínek |
373 |
| Additív és szubtraktív színkeverés |
374 |
| Generatív kiegészítő színek |
374 |
| Szeszélyes eszközrendszer |
377 |
| A harmónia keresése |
380 |
| A színskála elemei |
385 |
| A színkeverékek szintaxisa |
388 |
| Az elemi kiegészítő színek |
392 |
| A színek kölcsönhatása |
397 |
| Matisse és El Greco |
400 |
| Ingerválaszok a színre |
404 |
| A meleg és a hideg színek |
406 |
| A mozgás |
409 |
| Az események és az idő |
409 |
| Egyidejűség és egymásutániság |
413 |
| Mikor látunk mozgást? |
416 |
| A mozgás iránya |
420 |
| A sebesség megnyilvánulásai |
422 |
| A sztroboszkopikus mozgás |
426 |
| Filmszerkesztési problémák |
431 |
| Látható mozgatóerők |
433 |
| Bonyolultsági fokok |
438 |
| Az emberi test mint eszköz |
444 |
| A kinesztéziás testképzet |
447 |
| A dinamika |
450 |
| Nem elég az egyszerűség |
450 |
| A dinamika és hagyományos magyarázatai |
452 |
| Az erők diagramja |
456 |
| Kísérletek irányított feszültséggel |
460 |
| Mozdulatlan mozgás |
464 |
| A rézsútosság dinamikája |
466 |
| A torzulatok feszültsége |
470 |
| A dinamikus kompozíció |
474 |
| Sztroboszkopikus hatások |
477 |
| Hogyan jött létre a dinamika? |
480 |
| Példák a művészet területéről |
483 |
| A kifejezés |
487 |
| Hagyományos elméletek |
488 |
| A struktúrába ágyazott kifejezés |
492 |
| A kifejezés elsőbbsége |
498 |
| Jelképiség a művészetben |
501 |
| Jegyzetek |
507 |
| Bibliográfia |
537 |
| Névmutató |
553 |