Amikor Lohn Lennont huszonnöt évvel ezelőtt lelőtték, ugyanazt a döbbenetet éreztem, mint milliók világszerte. A legnépszerűbb Beatle kamaszkori hősöm volt: a hatvanas évek közepén az ő zenéjére tomboltam az iskolai klubdélutánokon, néhány évvel később vele énekeltem a Give Peace A Chance-t az Eper és vér című filmben, majd a hetvenes években felszólítására én is egy igazságosabb, szebb és jobb világról álmodoztam, és még évekig hittem abban, hogy ha fia születése után egyszer majd abbahagyja a "háziasszonykodást", akkor az ő vezetésével Woodstock népe mégis valóra válthatja az álmait. A felforgató prófétát a hatalom is felismerte benne. J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója okkal mondhatta: John Lennon veszélyesebb a kommunizmusnál. A Dakota-ház előtt eldördült lövések azonban végérvényesen szertefoszlatták az utópikus álmokat, s másokkal együtt eleinte én sem értettem, miért neki kellett meghalnia, miért ölte meg egy "rajongója"? Újságíróként aztán évekig kutattam a halála körülményeit, s nemcsak furcsa, elhallgatott részletekre bukkantam, de arra is rádöbbentem, hogy valójában két John Lennon létezett. Én - másokhoz hasonlóan - csak a körülrajongott rocksztárt, a legendás ikont, a halhatatlan bálványt ismertem, de emellett létezett egy halandó, hétköznapi ember is, aki a hírnév álarca mögött rejtőzködött. Ez a könyv az utóbbiról, a Dakota-ház fantomjáról szól, és az ismeretlen John Lennon különös, eltitkolt életét, illetve rejtélyes halálának körülményeit meséli el. A történet legalább olyan bizarr, mint Elvis Presleyé volt. Imagine - képzeljük el...
