- Nem tudhatod, mit hoz a holnap. Az élet olyan, mint egy regény, nem? Csupa izgatott várakozás. De csak akkor tudod meg, mi történik valójában, ha felütöd a következő lapot.
- Én pontosan tudom, mi fog történni. Semmi.
- De nem tudod biztosan, igaz? Minden nap egy olvasatlan oldal, Sidney, ami tele lehet fordulatokkal. S te csak akkor tudod biztosan, ha eljutottál addig az oldalig.
Ez gondolkodóba ejtett. Apám rátapintott a lényegre. Minden holnap éppoly ismeretlen, mint egy-egy új oldal valamely regényben.
Befordultunk a sarkon, s mentünk tovább az elhagyatott utcán.
- Te mégis inkább az öngyilkosságot választanád, Sidney. Megértem. De fájna, ha túl korán csuknád be ezt a könyvet, s lemondanál a várakozás izgalmáról, s arról, hogy megtudd, mi történik a következő oldalon, azon az oldalon, amit magadnak kell megírnod.
Ne csukd be túl korán a könyvet...
Tényleg korán akarnám becsukni?
Valami csodálatos dolog is történhet holnap.
