Házasságunk első évében a feleségemmel egy manzárdlakásban laktunk a Dániát Svédországgal elválasztó tengerszoros dániai partján futó út mentén. Nappalink ablakából kilátás nyílt egy kis szigetre, amely közel feküdt a svéd partokhoz. Lakásunk tulajdonosától hallottuk, hogy a szigetnek Hven a neve (ma Ven). Miután visszatértünk Amerikába, megtudtuk, hogy Hven volt az a sziget, ahol Tycho Brahe dán csillagász az 1570-es években felépítette Uraniborg nevű obszervatóriumát. Brahe távcső nélkül, szabad szemmel, de szilárd alapzatra rögzített óriási mérőeszközök segítségével történelmi jelentőségű szögmeghatározásokat végzett a csillagok és a bolygók helyére vonatkozóan. Részben ezek az igen precíz mérések tették lehetővé, hogy Tycho utóda, Johannes Kepler megállapítsa: a bolygók nem kör, hanem ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül. Ennek a felismerésnek később döntő szerepe volt Isaac Newton gravitációs elméletének létrejöttében.
Évekkel később egy nyáron Koppenhágában jártunk, és végre alkalmam nyílt arra, hogy feleségemmel és kislányommal körülnézzek Hven szigetén. Komppal mentünk át a szigetre, ott taxiba ültünk, Uraniborgnál szálltunk ki az autóból. Megművelt földeket láttunk magunk körül, az obszervatóriumból csak az alapzata maradt meg, de az is lenyűgöző volt. A felszínen csupán egy Brahét ábrázoló gránitszobor állt, melyet Ivar Johnsson dán szobrász készített 1936-ban. A szobor, Brahe alakja - csillagászhoz illően - fölfelé tekint
