| Előszó |
5 |
| A magyar népterület kialakulása a honfoglalás korában |
|
| A honfoglaló magyarság faji egyenlege és népi elemei |
7 |
| Népi egyéniség, számerő |
|
| A Dunamedence politikai szervezetlensége a honfoglalás előtt |
|
| Az ország népi viszonyai a honfoglalás korában |
|
| Morva-szlávok, szlávok, avarok, germánok |
|
| A magyarság által felszívott szláv és más szórványok kérdése |
|
| A magyar nép tömegéhez képest nem voltak jelentékeny számban |
|
| A honfoglaló nép teljes társadalmi egész |
|
| Az életforma cseréje, állandó megtelepülés |
|
| Az egybefüggő magyar népterület szélső vonalai Szent István korában |
|
| Magyar népi szigetek, vegyes részek az egybefüggő magyar népterületen belül |
|
| Az idegen népiség a magyarsághoz képest csekély Szent István országában |
|
| A magyarság kiterjeszkedése s az ország nem magyar népelemei a középkorban |
|
| A magyarság nép gyarapodása a XI-XV. században |
24 |
| A belső népterület feltöltése; a törzsek, nemzetségek és családok szétszóródása |
|
| A település végső képének megformálása: a település tényezői |
|
| Települési rétegek, a helynevek tanúsága |
|
| A magyarság terjeszkedési feszültsége a községek alapításában |
|
| Nyitra, Szatmár, Bihar és Kolozs megyék adatai |
|
| A magyar népterület határainak előrenyomulása |
|
| Előretolt magyar népszigetek |
|
| A XV. században népi kiterjeszkedés a belső térben, városok, mezővárosok |
|
| Idegenbe szakadt magyar elemek |
|
| Az ország nem magyar népelemei a középkorban; szórványok és összefüggő népterületek |
|
| Besenyők, úzok, izmaeliták, jászkunok és tömegeik a magyarsághoz vizsonyítva |
|
| Német lovagok, városiak és telepes parasztok |
|
| Latinusok |
|
| Kisebb nyugati szórványok: csehek, horvátok, lengyelek, oroszok, szerbek |
|
| Zsidók |
|
| Összefüggő népterületeken tótok, rutének, oláhok |
|
| A török hódítás hatása a Balkánon; szerbek |
|
| Magyarország lakosainak lélekszáma a középkor végén kb. 4 millió; a magyarság arányszáma 80-82% |
49 |
| A kb. 800,00 főnyi nem magyar népelem megoszlása |
|
| A magyar államhatalom magatartása az ország nem magyar népelemeivel |
|
| Két eltérő történetírói álláspont: autonómia és tudatos asszimiláció |
|
| A nemzetiségi eszme a történelemben |
|
| A jelenségek rendszerezése |
|
| A megtelepedés körülményei: az államhatalom segítő keze |
|
| Szent István intelmei s az 1481. évi 4. t. czikk |
|
| Az ország »utilitas«-a a törvényekben |
|
| Önkormányzatok és kiváltságok, a nemzetiségi célzat hiánya; társadalmi tartalom |
|
| A társadalmi rétegek a kiváltságos területeken; földesúr és jobbágy |
|
| Elzárkózó törekvések |
|
| A kiváltság nem fokmérője az állam magatartásának; elmerült és megmaradt népiségek |
|
| A tömeg kiterjedésének földrajzi elhelyezkedése, zártsága s a hagyományok jelentősége; a kiváltságok szerepe a népiség sorsában |
|
| A népiség és az állam viszonya a természetes erők pályáján |
|
| Zsidók és izraeliták, keresztyén szemlélet |
|
| A népek természetes élete |
|
| Együttélés, az érintkezési vonalak |
|
| Keveredés, az asszimiláció üteme |
|
| A középkorban felszívott népelemek szerepe a magyarság népi alkatában |
|
| Kultúrális kölcsönhatás |
|
| Népi feszültségek |
|
| A magyarság nemzettudata; az "idegen"-ek kizárása |
|
| Az elrendeltetés hite, a magyarság egysége |
|
| A népiség sorsa s a népi viszonyok a török korban (1526-1711) |
|
| A magyar népiség vesztesége a XVI-XVII. századi török hódoltság korában és utána 1711-ig |
82 |
| A pusztulás tényezői és földrajzi zónái |
|
| A török uralma alá esett terület; A megelőző szomszédság végzetes hatása; A rabszedés, a török társadalmi és gazdasdági szerkezet csapásai; A pusztaságok, hadjáratok és telelések nyomában; Menekülés, mértéktelen belső vándorlás |
|
| A végvár-öv vidéke, portyázás és rabvadászat |
|
| A törökmentes északi sáv |
|
| A magyarság zöme a hódoltság és a végvár-öv pusztuló vidékén |
|
| Magyarok a végvárakban |
|
| A királyi idegen zsoldos hadak pusztítása a magyarságban; A rendek szüntelen panaszai |
|
| Erdély sorsa a népiség szempontjából |
|
| A népsűrűség csökkenése, lakatlanná vált vidékek |
|
| A felszabadító háborúk sorvasztó hatása |
|
| A korszak (1526-1711) mérlege |
|
| Az ország népi viszonyai 1526-1711 |
100 |
| Eltolódás a magyarság rovására |
|
| Nagyarányú új rác beköltözés az Alföldre |
|
| Horvátok bevándorlása |
|
| Görög kereskedők, örmények |
|
| Tót gyarapodás és terjeszkedés; az északi vlachok |
|
| A ruténség előrehullámzása |
|
| Sok új román falu, román előrenyomulás |
|
| Németek |
|
| Zsidók |
|
| A nemzetiségi kérdés hiánya; nyelvi asszimilációra nincs törekvés |
|
| Ellenérzés a zsidósággal szemben; a magyar-német viszonylat; a birodalmi kapcsolat hatásai; az idegenek tisztségei; elzárkózó törekvések és viszályok a városokban |
|
| A népi élet; az életforma és vallás választó vonala |
|
| A törökség csekély vérségi hatása a magyar népre; magyar és rác |
|
| A magyarság idegen keveredése csekély, sajátvérű keveredése igen nagy e korban |
|
| Zárt vidékeken régi családok; az asszimiláció |
|
| A politikailag megosztott magyarság közösségtudata |
|
| Az ország új népi képe (1711-1790) |
|
| Az ország népességének száma 1715/20-ban |
122 |
| Az Acsády-féle számítás helyesbítésre szorul, a lélekszám nagyobb: 3-3 1/2 millió |
|
| A magyarság lélekszáma |
|
| A lakosság sűrűsége terén nagy egyenlőtlenségek, az alföldi termékeny részeken kevés a nép |
|
| Nagy belső népáramlás az Alföldre |
|
| A nemesség vándorlása délre különféle tájakról; a városi elem részvétele nem jelentékeny; a tömeget a parasztság szolgáltatta |
|
| A földesúri kötelék a belső vándorlás útjában, tilalmak, szökött jobbágyok |
|
| A jobbágyvándorlás útja dél felé, Erdélyből Magyarországra |
|
| A magyarság része a dél felé vándorló jobbágyságban; különféle magyar jövevények egy-egy területen |
|
| Az alföldi sík népi birtoka újra magyar kézben |
|
| A nemzetiségi térfoglalás a XVIII. században |
135 |
| A nem magyar népelemek vonalainak előrenyomulása, szigetek, szórványok |
|
| A tótság terjeszkedése |
|
| A ruténség |
|
| A román térfoglalás, beköltözés, előrenyomulás az erdélyi medencében és az Alföld felé |
|
| A rácok tömeges megjelenése, településvidékeik kialakulása |
|
| A mesterséges telepítés, belső viszonylatban és külföldről; populácionisztika, merkantilizmus, bécsi politika |
|
| A telepítés forrása elsősorban Németország |
|
| Németek kényszer-átültetése Magyarországra: protestánsok, rendőrileg kiutasítottak, hauensteiniak, katonatelepesek |
|
| Az önkéntesen jelentkező telepesek adják a telepesek zömét |
|
| Szivárgás és toborzás, városi elem és paraszt; a telepítők és telepítettek; új földesurak |
|
| A telepítés módja, nehézségei, a telepesek vagyoni viszonyai |
|
| A zsidó-beáramlás megindulása cseh-morva, majd lengyel területről, földesúri pártfogás |
|
| Az ország új népi képe, a temesvári bánság |
|
| Vallási, gazdasági és társadalmi tényezők a magyarság térvesztésében s az idegenek térfoglalásában, székely kivándorlás |
|
| Az ország népessége 1787-ben; a magyarság lélekszáma |
163 |
| A magyar roszággyűlés állásfoglalása a betelepítés tekintetében; a birtokos érdeke |
|
| A kor magyar nemzedéke közömbös a népi eltolódás iránt, a magyarság politikai helyzetének és a rendi szemléletnek gátlásai |
|
| Régi zsellérek helyett új telepesek kapnak jobbágytelkeket |
|
| A népi élet jelenségei |
|
| Elzárkózás, a falu kötött társadalmi élete |
|
| Válaszfalak, vallási-népi elkülönülések, surlódások |
|
| Az elkülönülések jelei a településekben s a mezei gazdálkodásban |
|
| A népelemek viszályai a városokban; Szeged, Szabadka, Pest |
|
| Az asszimiláció a XVIII. században csekély és kölcsönös |
|
| A nemzetiségi eszme; a rutének, tótok, németek |
|
| A román és szerb nacionalizmus kezdetei |
|
| A magyarság új szemlélete a XVIII. század utolsó negyedében: társadalmi nehézségek |
|
| A nyelvi mozgalom, a nemzeti felbuzdulás |
|
| A »magyarizálás« első gondolatai |
|
| A népiség történetének tényezői a legújabb korban |
|
| A magyar népiség 1790 óta |
200 |
| A nacionalizmus kora |
|
| Nép-nemzet |
|
| Államszervezet-nemzetiség |
|
| A magyarországi nem magyar népelemek nacionalizmusa |
|
| A magyar álláspont |
|
| A népi világ |
|
| A magyarság számarányának megnövekedése |
|
| A születések aránya az országban a magyarság és a nem magyar népelemek között |
|
| Nagy zsidó bevándorlás |
|
| A zsidók nagy része magyar anyanyelvet vall |
|
| A kivándorlás népi jelentősége, a magyarság és a nem magyar népelemek vesztesége |
|
| Az asszimiláció: nyelviség és népiség |
|
| A magyarság nagy ábrándja az asszimiláció felöl a XIX. században |
|
| Széchenyi, Kemény, Mocsáry intelmei |
|
| Beksics grammatikai és politikai asszimilációs tervei |
|
| A magyar nyelv terjesztésére irányuló iskolapolitika erőtlensége és késő kibontakozása, a népiskolai nyelvoktatás |
|
| Csekély eredmény |
|
| A nyelvterjesztés még nem asszimiláció |
|
| Az összefüggő népterületek mozdulatlansága |
|
| A terület szélein és a népi szórványok körében mutatkozó felszívódások |
|
| Az asszimiláció társadalmi tényezői |
|
| A parasztfalu zárt életformája, elzárkózás a keveredéssel szemben, a vallás szerepe |
|
| A magyarnevű románok stb. |
|
| Az asszimiláció igazi terei a városok |
|
| A városi asszimiláció arányai és tényezői |
|
| Budapest |
|
| Az asszimiláltak nagy számban az értelmiségi pályákon, ennek okai |
|
| Az asszimiláció összképe, visszásságai |
|
| Tiszta magyarságtudat |
|
| Forrás és irodalom |
248 |
