Az Ókút az elsüllyedt gyermekkor könyve. Vallomás egy eltűnt világról, amely egyszerre volt biztonságos és rejtélyekkel teli, egyszerű és mégis kiismerhetetlen, boldogító és félelmetes, amelyben minden különös jelentéssel bírt: a hallgatag ékszerészt megfejthetetlen bánat gyötörte, a koldus elátkozott királyfinak tetszett, az emberek regényhősökként jártak-keltek, s a regényhősök megelevenedtek, a fák lombkoronája az égig ért, s az álom éppoly valóságos volt, mint az ébrenlét. Vallomás a gyermekkor különös játékairól, ábrándjairól és titkairól, felfedezéseiről és csalódásairól, a szülőkről és rokonokról, barátokról és ismerősökről s a városról, Debrecenről.
Az eltűnt napok és évek, emlékké lett bánatok és örömök, a régi, felejthetetlen emberek és hangulatok nem fátyolos nosztalgiával vannak felidézve Szabó Magda könyvében, hanem önfeledtnek ható, de valójában céltudatos, mindvégig fogva tartó, eleven erejű elbeszélő művészettel.