Szántó F. István tanulmánykötete hiánypótló irodalomtörténeti munka. A mű centrumában a magyar szellemtörténet egyik elfelejtett folyóirata, a Sziget és Hamvas Béla kapcsolata áll. A Sziget 1935 és 1939 között megjelent három számát a nemzetközi hírű klasszikafilológus Kerényi Károly jegyzi, de alapítói és munkatársai között ott találjuk az ismert Hamvas Bélát, Szerb Antalt, Németh Lászlót vagy a kevésbé neves filozófiatörténész Kövendi Dénest és a szellemtörténész Prohászka Lajost. A Sziget különleges vállalkozás volt: egyszerre érvényesültek benne a Kerényi-féle vallás- és mítoszkutatás új szempontjai és a „nem-irodalmi”, görög tematikájú magyar esszé addig ismeretlen változatai, amelynek kimunkálásában Hamvas Bélának volt döntő szerepe. A Sziget amilyen rövid életű szellemi vállalkozás volt, olyan jelentős visszhangot váltott ki: tudománytörténeti frissessége, tárgyi kuriozitása, filozófiai elmélyültsége és aktuális üzenete, („legyünk görögök”) révén. Mind a kortársak, elsősorban Fejtő Ferenc és Szentkuthy Miklós, mind a Hérakleitosz-féle filozófiai hagyomány művelői haszonnal forgatták – a ma olvasója számára is különös színfoltot jelent. A jeles Hamvas-kutató Szántó F. István könyve mind az irodalomtörténet, mind az érdeklődő olvasók számára fontos esemény: a lapszerkesztő és munkatárs Hamvas eddig ismeretlen oldalát ismerhetjük meg.
