A könyv kiadója, akivel korábbi feladataim során munkakapcsolatom volt, több területen is sikeresen együttműködtünk, de kapcsolatunk a munkából adódó vitáktól sem volt mentes - egy személyes újabb debreceni kudarcom után - megkérdezte, ha te ilyen régen és ilyen jó barátságban vagy Szabó Magdával, miért nem írsz róla könyvet?
Egyik diplomám szerint igaz magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanár vagyok, de ebből azért még messze nem következik az igen válasz. Írogattam én eddig is, nem szépirodalmi műveket, tanulmányokat, elemzéseket, nem az irodalom világából.
Aztán a kisördög elkezdett dolgozni bennem; persze ha elmondanám, hogy a kezdeti ötletből hogy alakult a könyvnek ez a változata, igen hosszú fejtegetésbe kellene kezdenem. Ettől megkímélem a kedves Olvasót, inkább adok annak olvasásához egy kis eligazítást.
Szabó Magda írónő 2007. október 5-én ünnepli 90. születésnapját, műveit 42 nyelvre lefordították, a megkapott számos rangos hazai és külföldi díj is bizonyítja hallatlan népszerűségét. Nem mindennapi életmű áll a magas kort megélt írónő mögött, melyet elemeztek kritikusok, író-költő társak, irodalomtörténészek, faggatták újságírók itthon és külföldön. Kortársai közül nem sokan élnek már, egyre kevesebb a tanú, aki kiegészítheti még az olvasó számára a páratlanul gazdag életművet. 25 éves barátságunkat, amely első gyermekem születésével egyidős, a számtalan közös emlék, élmény elmélyítette. Ma már elképzelhetetlen, hogy szinte napi rendszerességgel ne követnénk egymás útját, ne osztanánk meg személyes titkainkat. Úgy gondolom, vannak olyan általam ismert, valamint felkutatott töredékei ennek az életműnek, amellyel kiegészíteni, gazdagítani lehet Szabó Magda szellemi hagyatékát. Fontos számomra, hogy mindez az írónő életében megtörténjen, hiszen az általa elmondottak, pontosítások, útmutatások tehetik azt igazán hitelessé.
