A huszadik századi magyar irodalomnak talán egyetlen jeles alkotója sincs, akit olyan méltatlanul sújtott volna a feledés, mint Tormay Cécile-t, s mindez az igen "eredményes" kultúrpolitika következménye volt. Valójában a legnagyobbak között lenne a helye, hiszen íróink közül egészen a legutóbbi időkig ő járt legközelebb az irodalmi Nobel-díj kiérdemléséhez, aminek beteljesülését talán csak korai halála hiúsította meg.
A régi pesti orvoscsaládban született, kezdetben finom mívű novellákkal jelentkező írónő első hazai és egyben nemzetközi sikerét az 1911-ben megjelent Emberek a kövek között című regényével aratta. Következő regénye, az 1915-ben megjelent Régi ház még ezt a sikert is messze felülmúlta és Tormay Cécile-t a kortárs világirodalom ünnepelt szerzőjévé avatta. Az első világháborút követő összeomlást, és az azt követő forradalmakat azonban súlyos megrázkódtatásként élte meg. Erről tanúskodik az 1921-22-ben megjelent, kétkötetes Bujdosó könyv. Úgy érezte, hogy a megpróbáltatások éveiben nemcsak az irodalom, hanem a politika színpadán is szerepet kell vállalnia. Megalapította és vezette a Magyar Nők Nemzeti Szövetségét, létrehozta és szerkesztette a Napkelet című folyóiratot, de emellett hozzáfogott monumentális regénytrilógiájához is, az Ősi küldötthöz, amelyet sajnos már nem ő fejezett be.
A jelen novellaválogatás teljes keresztmetszetét adja az író munkásságának. Írásaiban komor sors- és történelemszemlélet ötvöződik az impresszionista, lírai színezetű szó- és hangulatművészettel. Kezdetben az absztrakt mondanivalók, az időtlen témák felé vonzódott a mitológia, a hoffmanni, poe-i misztikum eszközeivel. Későbbi novellái az emberi sorsok tragikumát, a lélek finom rezdüléseit közvetítették, a mediterrán életképek mellett pedig megjelentek a történelmi elbeszélések, melyek a magyar középkorba repítették az olvasót.
Tormay Cécile válogatott elbeszéléseinek kiadását az a remény indította el, hogy a hosszú elhallgatás megtörhető, az író visszamenthető a magyar kultúrába. Mindnyájan gazdagodnánk vele, ha így történne.
