Ezek az írások életem legkülönfélébb szakaszában keletkeztek. Emlékek halakról, vizekről, emberekről. Élmények, tapasztaltok és reflexiók. Megírtam őket az évtizedek során, a magam kedvére vagy rendelésére. Már öregszem, s az ember ilyenkor hajlamos rá, hogy összegyűjtse élete cserépdarabjait. Ezek a cserépdarabok jelentéktelenek talán, ám színesek, mint a kaleidoszkópban látott kép vagy mint maga a természet, amelynek szelíd ihletése vezette tollamat.
Szeretem a kaleidoszkóp összevisszaságát; ezer színéből és alakzatából a képzelet alkothat értelmes képet magának. Talán ezekből a mozaikkövekből is, ha nem is ezer színűek, az olvasó fantáziájában mégis kialakul valami, aminek vonzása és értelme van valami, ami az elmúló természet tájat és a benne járó ember alakját idézi fel és fogja egységbe. Talán megértik belőle az emberi létezés olyan oldalát, amely nem a legfontosabb ugyan, de szép és kívánatos.
Persze az ember gyakran hajlamos rá, hogy eltúlozza az apró dolgok jelentőségét... Ítéljenek Önök, kedves olvasók!
