Részlet a könyvből:
"Valamikor régen egy távoli országban élt egy fiú, egy lány és egy szellem, a fiú az utcán... a lány egy palotában... a szellem egy lámpában...
Éjfél volt. A hatalmas arab sivatagban egy várakozó lovas körvonalai rajzolódtak ki a holdfényben. Hirtelen feltűnt egy másik lovas alakja is, akinek ügető lova felkavarta a sivatag homokját.
Egyszercsak találkozott a két lovas.
- Elkéstél, Gazim! - morogta az első.
- Ezer bocsánat, hatalmas Jafar! - siránkozott Gazim. De nézd, elhoztam a szkarabeusz-medál hiányzó felét!
- Végre! - sziszegte Jafar, miközben előhúzta a medál másik felét a köntöséből.
- Nézd csak, Jágó! - mondta Jafar a vállán ülő papagájnak. Jafar összeillesztette a két felet. - Tökéletesen összeillenek.
Amint hozzáért az egyik fél a másikhoz, a szkarabeusz ragyogni kezdett, és hirtelen dübörgés törte meg a sivatag csendjét. A szkarabeusz kiugrott Jafar kezéből, és elrepült a sivatagi dűnék felett.
- Kövesd a nyomot! - kiáltotta Jafar, és megsarkantyúzta a lovát. - El fog vezetni minket a Csodabarlanghoz!
