".... Még a levegőben volt, amikor Sprigner föltekintett. Kétségbeesett üvöltés szakadt ki belőle. Jean mokaszinja ferdén érte. A rúgástól a falhoz tántorodott, és alaposan beütötte a fejét. Jean a földre zuhant, de mire félig kábult Spirnger fölkaphatta volna a puskáját, már talpra ugrott, és kését a szívébe döfte. A rabló mély sóhajtással összecsuklott...
Ellen kirohant a kunyhóból és lerogyott a fűre. A napfény végigömlött meztelen vállán és karján..."