|
A. Jászó Anna: Előszó
|
9
|
|
A. Jászó Anna: Általános ismeretek a nyelvről és a nyelvtudományról
|
11
|
|
A beszéd és a nyelv
|
11
|
|
A nyelv keletkezése
|
13
|
|
A nyelv mibenléte
|
15
|
|
A nyelv a közlésfolyamatban
|
19
|
|
A nyelvek sokfélesége
|
23
|
|
A nyelvek típus szerinti osztályozása
|
26
|
|
A nyelvek eredet szerinti osztályozása
|
30
|
|
A nyelv változékonysága és állandósága
|
49
|
|
A nyelv belső sokrétűsége és egységessége
|
54
|
|
A nyelvtudomány. A nyelvtudomány problematikája, területei és módszerei
|
59
|
|
A. Jászó Anna: Hangtan
|
|
|
A hangtan tárgya és felosztása
|
73
|
|
A beszéd létrehozása: a beszédprodukció
|
85
|
|
A beszédhangok képzése: a beszélőszervek működése
|
86
|
|
A beszédhang mint akusztikai jelenség
|
93
|
|
A beszédhangok észlelése: beszédpercepció
|
97
|
|
A beszédhangok csoportosítása
|
103
|
|
A magánhangzók
|
103
|
|
A mássalhangzók
|
107
|
|
Fonológiai alapfogalmak
|
115
|
|
A beszédhangok kapcsolódása
|
122
|
|
A magánhangzók egymásra hatása a beszédben
|
123
|
|
A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben
|
125
|
|
A szótag
|
134
|
|
A szupraszegmentális tényezők
|
139
|
|
Az artikulációs bázis - a kiejtési norma
|
145
|
|
A beszédhibák
|
147
|
|
Az ejtéshibák
|
152
|
|
A beszédhangok expresszivitása
|
156
|
|
Irodalom
|
160
|
|
Szótan
|
163
|
|
Bokor József: Szókészlettan
|
164
|
|
A szókészlettan és a szótárírás
|
164
|
|
A szókészlet és a szókincs
|
167
|
|
A szó- és kifejezéskészlet egységei
|
172
|
|
A szókészlet tagolódása, rétegződése, mozgása
|
178
|
|
Irodalom
|
195
|
|
Bokor József: Szófajtan
|
197
|
|
A szófaj fogalma és jellemzése
|
197
|
|
A szófajtani rendszerezés és a szófajok rendszere
|
202
|
|
A nem tiszta szófajúság, a szófajváltás, illetve a kettős vagy többes szófajúság
|
205
|
|
A mai magyar nyelv szófajai: fajtáik, jellemzésük, használatuk
|
212
|
|
Irodalom
|
252
|
|
Bokor József: Szóalaktan
|
254
|
|
A szóalaktan mivolta, tárgya, helye a nyelvtanban
|
254
|
|
A szóelem fogalma, jellemzése és a morfémák osztályozása
|
256
|
|
A szóelemek alaki viselkedése
|
259
|
|
A szóelemek egymáshoz kapcsolódása és határkérdései
|
262
|
|
A nyelvtani tő (szótő) fogalma, fajtái, típusai
|
267
|
|
A jelezés és ragozás
|
273
|
|
Irodalom
|
292
|
|
Cs. Nagy Lajos: A szóalkotás módjai
|
293
|
|
A szóösszetétel
|
293
|
|
A szóképzés
|
303
|
|
Ritkább szóalkotási módok
|
315
|
|
Irodalom
|
319
|
|
Mondattan
|
321
|
|
Cs. Nagy Lajos: A mondattan és a mondat általános kérdései
|
321
|
|
Mondatmeghatározási kísérletek
|
321
|
|
A mondatok osztályozása
|
324
|
|
Irodalom
|
344
|
|
Kálmánné Bors Irén - A. Jászó Anna: Az egyszerű mondat
|
345
|
|
A szintagmák
|
345
|
|
Az egyszerű mondat részei
|
361
|
|
A mondatrész és a szófaj
|
429
|
|
Mondatelemzési modell
|
432
|
|
Irodalom
|
436
|
|
Király Lajos - A. Jászó Anna: Az összetett mondat
|
437
|
|
Az összetett mondat fogalma és fajtái
|
437
|
|
A mellérendelő összetett mondat
|
437
|
|
Az alárendelő összetett mondat
|
443
|
|
A többszörösen összetett mondat
|
467
|
|
A körmondat
|
473
|
|
A mondatátszövődés
|
474
|
|
Az összetett mondatokkal kapcsolatos nyelvhelyességi tudnivalók
|
474
|
|
Irodalom
|
476
|
|
Hangay Zoltán: Jelentéstan
|
477
|
|
A jelentéstan múltja és jelene
|
477
|
|
A nyelvi jel és a jelentés
|
478
|
|
A nyelvi jel
|
478
|
|
A jelentés
|
480
|
|
A szójelentés elemei
|
483
|
|
Motiválatlan és motivált szavak
|
485
|
|
A jelentésfajták
|
485
|
|
A toldalékok jelentésfajtái
|
490
|
|
A jelentésfajták a szavak jelentésében
|
490
|
|
A többjelentésű (poliszém) szavak
|
492
|
|
A többjelentésű szavak jelentésszerkezete (jelentésstruktúrája)
|
492
|
|
Metafora, metonímia és a jelentésfejlődés
|
494
|
|
Sokjelentésű szavaink
|
497
|
|
Azonos alakú szavak (homonimák)
|
498
|
|
A magyar homonimaállomány
|
499
|
|
A homonímia fajtái
|
499
|
|
A rokon értelmű szavak (szinonimák)
|
501
|
|
Értelmezésük
|
501
|
|
Elhatárolásuk és kialakításuk
|
502
|
|
Csoportosításuk
|
503
|
|
Poliszémia és szinonímia
|
504
|
|
A jelentésmező
|
505
|
|
A jelentésmezők felépítése
|
506
|
|
A világ nyelvi képe a jelentésmezők tükrében
|
508
|
|
Roget Thesaurusa
|
509
|
|
Az ellentétes jelentésű szavak (antonímiák)
|
510
|
|
Szerepük a nyelvi rendszerben
|
510
|
|
Fajtái
|
511
|
|
A Magyar szókincstár az ellentétek első magyar szótára
|
512
|
|
A jelentésváltozás
|
512
|
|
Fogalma
|
512
|
|
Főbb fajtái Hadrovics László alapján
|
513
|
|
Összefoglalás és kitekisntés
|
515
|
|
Irodalom
|
518
|
|
Hangay Zoltán: Szövegtan
|
521
|
|
A szöveg problémái
|
521
|
|
A szöveg fogalma
|
523
|
|
A szöveg pragmatikai vonatkozásaiban
|
525
|
|
Aktuális mondattagolás
|
526
|
|
A kontextus
|
527
|
|
A beszédtett-elmélet
|
528
|
|
A társalgáselemzés
|
528
|
|
Az implicit jelentések
|
529
|
|
A nyelvi viselkedésről
|
530
|
|
A szöveg szerkezete, címe és kohéziója
|
531
|
|
A szöveg mikroszerkezeti egységei
|
531
|
|
A szöveg mikroszerkezeti egységei
|
532
|
|
A lineáris és a globális kohézió
|
536
|
|
A nyelvtani kategóriák szövegbeli szerepei
|
537
|
|
A szabadmondatok tartalmi-logikai kapcsolódása
|
537
|
|
A kötőszók
|
539
|
|
Az utalás
|
540
|
|
Az egyeztetés
|
541
|
|
A hiány és a kihagyás
|
543
|
|
A konnexió további eszközei
|
543
|
|
A szöveg jelentésének elemei
|
544
|
|
A lineáris kohézió eszközei
|
544
|
|
A szöveg témahálózata
|
547
|
|
Irodalom
|
552
|
|
A. Jászó Anna: Retorika
|
555
|
|
A retorika fogalma és rendszere
|
555
|
|
Az invenció: a feltalálás
|
561
|
|
A retorikán belüli bizonyítékok
|
563
|
|
A retorikán kívüli bizonyítékok
|
586
|
|
A diszpozíció: az elrendezés
|
592
|
|
Az élokúció: a kidolgozás
|
597
|
|
A memória: az emlékezetbe vésés
|
599
|
|
A pronunciáció: az előadás
|
601
|
|
Irodalom
|
604
|
|
Király Lajos: Névtani ismeretek
|
607
|
|
A tulajdonnevekről általában
|
607
|
|
A nevek rendszere
|
609
|
|
A személynevek
|
610
|
|
A magyar személynévadás története
|
610
|
|
Névesztétikai szempontok
|
614
|
|
Becenevek
|
615
|
|
A családnevek
|
618
|
|
A családnevek története
|
618
|
|
A házasság utáni névviselés
|
620
|
|
A ragadványnevek
|
622
|
|
Helynevek
|
623
|
|
Földrészek, országok, tájak nevei
|
624
|
|
A község- és városnevek
|
625
|
|
A belterületi és külterületi nevek
|
628
|
|
Csillagnevek
|
629
|
|
Állatnevek
|
630
|
|
Intézménynevek
|
632
|
|
Tárgynevek
|
634
|
|
Emberi alkotások elnevezései
|
635
|
|
Szellemi alkotások nevei
|
635
|
|
Áru- és márkanevek
|
636
|
|
Eseménynevek
|
637
|
|
Az írói névadás
|
638
|
|
irodalom
|
639
|
|
Király Lajos: A mai magyar nyelvjárások
|
641
|
|
A nyelvjárások általános kérdései
|
641
|
|
A köznyelv és a nyelvjsárások viszonya
|
641
|
|
A nyelvjárások szerepe a nyelv életében
|
643
|
|
A nyelvjárási jelenségek keletkezése és terjedése
|
645
|
|
A nyelvjárási jelenségek határai
|
647
|
|
A nyelvjárási egységek
|
650
|
|
A magyar nyelvjárási jelenségek áttekintése
|
652
|
|
Hangtani jelenségek
|
652
|
|
Alaktani jelenségek
|
656
|
|
Mondattani jelenségek
|
658
|
|
A nyelvjárási szókészlet sajátosságai
|
660
|
|
A magyar nyelvjárások osztályozása
|
664
|
|
A nyugat-dunántúli nyelvjárási régió
|
665
|
|
A közép-dunántúli-kisalföldi nyelvjárási régió
|
668
|
|
A dél-dunántúli nyelvjárási régió
|
669
|
|
A dél-alföldi nyelvjárási régió
|
671
|
|
A palóc (északi) nyelvjsárási régió
|
671
|
|
A Tisza-Kőrös vidéki nyelvjárási régió
|
672
|
|
Az északkeleti nyelvjárási régió
|
673
|
|
A mezőségi nyelvjárási régió
|
674
|
|
A székely nyelvjárási régió
|
675
|
|
A moldvai nyelvjárási régió
|
677
|
|
A nyelvjárások tanulmányozása
|
679
|
|
A magyar nyelvjáráskutatás vázlatos története és főbb műfajai
|
679
|
|
A Magyar Nyelvjárások Atlasza és a regionális nyelvatlaszok
|
681
|
|
Magyar nyelvjárási szótárak
|
685
|
|
Albertné Herbszt Mária: Gyermeknyelv
|
687
|
|
A gyermeknyelv kutatásának elméleti kérdései
|
687
|
|
hangtani jelenségek a gyermeknyelvben
|
689
|
|
A gyermeknyelv néhány szótani-alaktani sajátossága
|
692
|
|
Egyéb szóhasználati és szóalkotási módok a gyermeknyelvben
|
697
|
|
A gyermek mondat- és szövegalkotásának néhány jellemzője
|
698
|
|
irodalom
|
703
|
|
Albertné Herbszt Mária: Pragmatika
|
705
|
|
A. Jászó Anna: A nyelvtudomány történetének váz lata
|
723
|
|
A nyelvtudomány az ókorban
|
723
|
|
A nyelvtudomány a középkorban
|
729
|
|
Az újkor hajnalán
|
734
|
|
A 19. század
|
736
|
|
A 20. század
|
741
|
|
Saussure munkássága
|
742
|
|
A nyelvészeti strukturalizmus
|
747
|
|
A generatív nyelvészet
|
755
|
|
Szemantikai indíttatású irányzatok
|
763
|
|
Irodalom
|
769
|
|
Albertné Herbszt Mária: A nyelvtudomány interdiszciplináris kapcsolatai
|
771
|
|
Szemiotika
|
771
|
|
Kommunikációelmélet
|
775
|
|
Pszicholingvisztika
|
778
|
|
Szociolingvisztika
|
785
|
|
Etnolingvisztika
|
791
|
|
Matematikai nyelvészet
|
794
|
|
Számítógépes nyelvészet
|
796
|
|
Irodalom
|
800
|
|
Névmutató
|
803
|
|
Tárgymutató
|
809
|
|
Tartalom
|
841
|
