Ajánlás
Egyik-másik olvasó, aki kezébe veszi a könyvet és tanulmányozza tartalmát, kérdezni fogja, van-e értelme a múlt felhánytorgatásának? „Szomorú volt, felejtsük el!"
Nos, minden népnek, nemzetnek, vallásnak, közösségnek is megvan a maga történelme, amit utólag sem megváltoztatni, amiből sem kilépni nem lehet. A múlttal mindenkinek szembe kell nézni, a katolikus egyháznak is. A múltat megszépíteni, elhallgatni nem szabad, mert az a maga nyers valóságában visszaköszön. Akkor azonban nincs köszönet benne!
A magyar katolikus egyház - elsősorban annak vezetése -, 1949 után egy igen kemény kommunista diktatúrával konfrontálódott. A marxista-kommunista ideológia és politika célkitűzése minden vallás eliminálása, kiirtása volt. Történt ez minden eszközzel, a brutális egyházüldözéstől kezdve egészen a rafinált „adminisztratív rendelkezésekig".
A jelen tanulmány ennek a kommunista egyházpolitikának egy szegmentjét mutatja be, jelesen, hogyan építette ki és irányította az Egyházügyi Hivatal és az Állambiztonság a római Pápai Magyar Intézetet mint egy a Vatikán felé kiépített kémközpontot. A tanulmány senkit sem ítél el, senkit sem von felelősségre, csupán a dokumentált tényeket tárja fel. Éppen ezért megrázó olvasmány.
A jelen sorok írója Zágon és Mester prelátusok keze alatt 1971 és 1973 között az intézet növendéke volt. Tudtuk, hogy az épületben honos Magyar Akadémia tulajdonképpen kémközpont, de semmi kapcsolatunk vele nem volt. A lépcsőházat sem használhattuk, csak a liftet és bejáratunk is a Tiberis - felöli kertkapun át volt. De nem sejtettük, hogy mennyire figyelnek, lehallgatnak bennünket. Ezekről megdöbbenve magam is csak most értesültem.
Az Üdvözítő azt mondta tanítványainak: „Az igazság szabaddá tesz titeket" (Jn.8,32).
Ne féljünk a történelmi igazságot feltárni!
Ezzel nem ártunk az egyháznak, ellenkezőleg, szolgálatot teszünk neki vele. Mert az emberi gyöngeségeken át is kiviláglik az egyház természetfölötti lényege, hiszen a pokol kapui sem vesznek erőt rajta. (Mt.16,18). Ilyen értelemben ez a tanulmány is a megrázó tények ellenére is hitet bizonyító munka.
Budapest, 2009. augusztus 20-án,
Szent István király ünnepén
Adriányi Gábor
(Előszó)
