Jordan Jovkov 1880-ban született, Zseravnában, a szliveni járásba. Gyermekkora szülőfalujában, majd Dobrudzsában telt el. Sokan még ma is Dobrudzsa költőjének nevezik. A gimnáziumot Szófiában végezte, de egyetemi tanulmányait, apja halála miatt, nem tudta befejezni. Hazament Dobrudzsába, ott tanítóskodott. A háború szenvedései adták első írásai élményanyagát. Később évekig Bukarestben élt, külügyi szolgálatban. Életének utolsó tíz évét megint odahaza töltötte, és a kenyérkereset gondjai között a pihenés óráit szentelhette csupán az irodalomnak. Ötvenhét éves korában, Szófiában halt meg.
Egyik barátjának azt mesélte, hogy szülőfaluja, Zseravna tájai kihullottak tudatából, de álmában sokszor visszatér oda, gyermekkorának szépséges világába, a hegyek közé, az öreg erdőkbe, a vízimalmok és kolostorok romjaihoz, és annyira tisztán, oly pontosan lát álmában mindent, mintha a valóságban is megint ott járna. Ezt az álomban felidézett világot írta le azután. A vallomás az álom és a valóság kapcsolatáról, a megálmodott realitásról nemcsak műhelytitkot árul el, hanem rávilágít Jordan Jovkov írásainak egyik lényeges sajátosságára: a realista táj- és jellemrajz és a romantikus látásmód művészi ötvözetére. Az álom és a valóság egybefonódását, a költészet és a művészi tárgyilagosság szintézisét mutatják elbeszéléseinek témái és jellemzése is.
