Almásy László - Autóval Szudánba

Az angol beteg: aki se nem angol, se nem beteg: zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Ede utazó, Afrika-kutató és felfedező. A húszas években Triesztből indulva Egyiptomon át a Nílus nyomába eredt, így bejárta a Szaharát egészen Szudánig és Kartúmig és a szudáni piramisokig. Úttörő és vakmerő vállalkozásáról naplót vezetett, mely valóban lenyűgöző és letehetetlen történet, ugyanakkor hihetetlen kalandos is, hiszen az angol gyarmati Szudánt fedezte fel az olvasóknak.

Dr. Cholnoky Jenő, a világhírű földrajztudós előszavából idézünk: A francia Szaharán, Algéria és Tunisz felől már a vasút is benyomul, de azt mondhatnók, hogy állandó autózás tartja fönn az összeköttetést a guineai és szudáni néger gyarmatokkal. Ahol azelőtt csak hónapokig tartó, életveszélyes utazással lehetett keresztülvergődni, ott, a fehérlő csontokkal jelzett karavánutakon ma már néhány nap alatt játszva futnak keresztül a gépkocsik. A kontinens feltárása azonban még mindig nem kielégítő. Temérdek ember megélhetésére, temérdek érték kitermelésére van még itt kilátásunk, s azért mindig nagy érdem az, ha valaki a modern közlekedő eszközökkel minél mélyebbre hatol be a fekete világba.

Ezért nagy érdeme Almásy László és Esterházy Antal herceg uraknak, hogy törhetetlen erővel és ügyességgel egyszerű túraautójukkal benyomultak az angol-egyiptomi Szudán mélyébe, közel Abesszíniához, arra a vidékre, amely egy fél évszázaddal ezelőtt még a legborzalmasabb vérontások és hadakozások színtere volt. Az ilyen benyomulás mindig tapasztalatokat eredményez s megkönnyíti az utána következők munkáját. Almásy László, a könyv szerzője, fia Almásy Györgynek, a nagynevű ázsiai utazónak. A sikerült túra végén néhány hetet vadászgattak a Kék-Nílus egyik mellékfolyója, a Dinder mentén, s vadászélményeik eleven leírása mindenesetre előbbre viszi a szudáni puszták és szavannák állatéletéről szóló ismereteinket. Autó, repülőgép, fényképezőgép, expresszpuska, sőt még grammofon is: valóban egészen modern világ. Milyen különös ellentét velük szemben a piramisok, szfinxek, egyiptomi templomok és hallgatag királysírok néma világa! Vajon melyik dicsőbb, melyik nagyobb? Talán majd, ha egyszer a mi hanyatló civilizációnk megsemmisül, elpusztul minden autó, minden repülőgép, elrozsdásodott a vaskor minden sínpárja: a piramisok akkor is állni fognak, s Ramszesz kőkolosszusai akkor is merengve néznek a Nílus zöld kertjein túl a végtelen sivatagba. A kötet az eredeti, százéves fotókkal jelenik meg.