Nem egyik pillanatról a másikra történt. A pillanat egyik töredékéről a másikra. Lezárult néhány millió év. Véget ért a történelem. Nem bizonyult többnek egy keservesen hosszadalmas vajúdásnál. Pedig azt hitték, alaposan felkészültek. Sokszor, sokan és megkapó bizonyossággal vázolták fel a világvége lenyűgöző körvonalait, ki-ki szemlélete és vérmérséklete szerint színezve az elképzelt befejezést. Megannyi hősies kísérlet a méltó vég megrendezésére. Mégis észrevétlenül következett be. És többet, sokkal többet vett el az emberiségtől, mint a puszta létét. A jelentőségét. Miféle diadalmas, újonnan teremtett valóság halványítja ködös emlékké bolygónk civilizációját? Visszatérhet-e világunk a végérvényes feledésből? Egyáltalán ugyanaz a világ lesz az? Kevesen ismerik a választ - a macskákon kívül.
