Vajon hogyan kell az időgépet indítani? Valamiféle indítókulcsot kell-e elfordítani, légcsavarfélét megpörgetni, esetleg elég kimondani a varázsigét: hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok? Vagy könyvtárak, levéltárak áhitattal, óvatos kézzel forgatott, megsárgult, töredező pergamenjeiből bontakozik ki az a kanyargós ösvény, amely a kutató fantáziáját is segítségül híva, a múlt megismeréséhez vezet? Könyvünk szerzője az utóbbi módszert választotta ahhoz, hogy ismerős-ismeretlen tájakra kalauzolja az olvasót. A színhely: Magyarország, a helységnevek: Buda, Esztergom, Vác, Tihany mindenkinek jól ismertek. Csakhogy könyvünkben több mint 1000 esztendővel ezelőtti formájukban, kialakulásuk, alapíttatásuk korában találkozunk velük.
Az első magyar királyok, a honfoglaló Árpád, a honalapító István, s a romokból új országot teremtő Béla és mind a többi Árpád-házi uralkodó történeti-emberi sorsát követve rajzolódik ki előttünk a magyarságnak, mint az európai népek egyikének kialakulása a Kárpát-medencében.
Arról, hogy az Árpád-házi királyok valójában milyen emberek is voltak, hiteles történelmi okmány, „dokumentum” alig maradt. A kutatók – történészek, régészek, néprajzosok – egymásnak gyakran ellentmondó, mert ellentétes érdekek vezérelte krónikákból, indulatok fűtötte levelezésekből, már akkoriban is a régmúlt ködébe vesző szájhagyományt, legendákat szubjektívan elmesélő feljegyzésekből indulhatnak csupán ki. Tág tere nyílik a következtetésnek, a mozaikösszerakás módjának, s ha, mint e könyv esetében is, nem szigorú szakmunkáról van szó, a tudományosan bizonyított tényeknek nem ellentmondó fantáziának.
Utazzunk hát az 1000 évvel ezelőtti Magyarországon, ismerkedjünk akkori lakóival, küzdelmeikkel, gondjaikkal. Nem lesz könnyű őket mai tudatunkkal, lehetőségeinkkel megérteni. Életük, sorsuk a mindenkori uralkodó, a király személyétől függött, ő hozta a döntéseket, amelyeknek némelyike következményeiben századunkig kihatott. A szerző emberközelben igyekszik bemutatni az Árpád-ház királyait és a történelmi körülményeket, amelyek őket formálták és amelyeket – nem ritkán – ők formáltak.
Képzeletbeli utazásunk a Margitszigeten kezdődik, s ott is ér véget. Közben azonban, a történelem szeszélyes vonalát követve, szinte hazánk minden részét bekalandozza. S az, aki könyvünk olvasójaként útitársunkká szegődött, mai, valóságos kirándulásai során talán egy újabb szemszögből, másfajta érdekességeket is felfedezve gyönyörködik majd a hazai tájban.
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
