Síppal, dobbal, nádihegedûvel nemcsak a magyar népdalbeli gólyát gyógyították egykor. A hagyományos társadalmak orvoslási módszereiben a különbözõ növényi, állati és ásványi eredetû szerek mellett fontos egészségmegõrzõ és -helyreállító szerepe volt a közösségi összetartozást és a közösséghez tartozást megerõsítõ énekeknek, táncoknak s más, lelki gyakorlatoknak.
Afrika, Ázsia, Dél-, Közép- és Észak-Amerika egyes népeinek gyógyászatába avatják be a kultúrtörténet iránt érdeklõdõket a kötet kutató szerzõi: orvos, botanikus, gyógyszerész, etnológus, nyelvész és történész.
