Kőrösi Csoma Sándor társtalan jelenség nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tudomány történetében is. Alig több mint harmincévesen egy délibáb nyomán indult el keleti útjára, hogy felkutassa a magyarság őshazáját. Eredeti célját ugyan nem érte el, de fáradozása mégsem volt hiábavaló: ő volt az első európai, akinek sikerült behatolni a tibeti kultúra ismeretlen világába. Csoma nagy műveivel, Tibeti-Angol Szótárával és Tibeti Nyelvtanával egy teljesen új tudományág, a tibeti filológia alapjait rakta le. Baktay Ervin úgy kalauzol végig bennünket ennek a különös és lenyűgöző életnek az állomásain, hogy a végén szinte magunk előtt látjuk a keleti nyelvtudomány alapvető nagyságát.
Tartalom
|
Előszó
|
7
|
|
Kőrösi Csoma Sándor emlékezete
|
9
|
|
Előzmények 1784-1822
|
19
|
|
Kőrösi Csoma Sándor ifjúkora
|
19
|
|
Tanulmányok és előkészületek
|
37
|
|
Erdélytől India határáig
|
60
|
|
Úttörő munkálkodás 1822-1831
|
81
|
|
India és a brit hódítás
|
81
|
|
Csoma útja Kasmíron át Ladakig
|
98
|
|
Ladakon keresztül Lehig
|
111
|
|
Döntő fordulat
|
121
|
|
Új feladat
|
130
|
|
Zanszkárban
|
145
|
|
Zangla gonpa
|
156
|
|
Ladak és a tibeti buddhizmus
|
173
|
|
Szabáthu
|
186
|
|
A második zanszkári út
|
203
|
|
Keserű tapasztalatok
|
223
|
|
Egyenes úton
|
238
|
|
Az utolsó évtized 1831-1842
|
263
|
|
A nagy mű
|
263
|
|
Tanulmányok Észak-Bengálban
|
287
|
|
Újra Kalkuttában
|
305
|
|
Az utolsó út
|
317
|
|
Névmutató
|
347
|
