| Előszó |
5 |
| Bevezetés |
|
| Az ószláv nyelv fogalma |
9 |
| Az ószláv nyelv tanulmányozásának jelentősége |
9 |
| Az ősszlávok |
12 |
| Az ószláv nyelv |
|
| Az ószláv nyelvemlékek keletkezése és az ószláv nyelv további sorsa |
15 |
| Az ószláv nyelvemlékek írása |
21 |
| A glagolica és a kirillica eredete |
22 |
| Az ószláv nyelvemlékek |
23 |
| Glagolita nyelvemlékek |
23 |
| Cirillbetűs nyelvemlékek |
25 |
| Latin betűs nyelvemlék |
28 |
| A szláv ábécék |
28 |
| Az ószláv emlékek nyelvi hovatartozása |
28 |
| Hangtan (Baleczky Emil) |
|
| Az ószláv magánhangzók |
31 |
| Kvantitás és hangsúly |
32 |
| A szó struktúrája |
33 |
| A magánhangzók rendszere |
35 |
| Az ószláv magánhangzók eredete |
36 |
| Rövid magánhangzók |
36 |
| A redukált magánhangzók alkalmazkodása, ill. változása |
41 |
| Hosszú magánhangzók |
42 |
| Az ószláv hangcsoportok |
51 |
| Az ószláv hangcsoportok kialakulása |
52 |
| A mássalhangzók |
54 |
| Az indoeurópai mássalhangzók rendszere |
55 |
| Az ószláv mássalhangzók eredete |
56 |
| Az I. palatalizáció |
64 |
| A II. palatalizáció |
65 |
| A III. palatalizáció |
69 |
| A szóvégi változások |
70 |
| A mássalhangzókcsoportok változása |
72 |
| A magánhangzók váltakozása |
74 |
| Az ószláv hangfejlődés fő tendenciái |
76 |
| A nyílt szótagok és ezeken belül az emelkedő hangzósság kialakulása |
80 |
| A palatalizáció |
84 |
| Más változások |
|
| Alaktan (Hollós Attila) |
90 |
| Bevezetés |
90 |
| A névszóragozás (deklináció) |
92 |
| A főnévragozás |
94 |
| A névszóragozás változásai |
113 |
| A névmások |
115 |
| A személyes névmások |
115 |
| A nem személyes névmások |
117 |
| A melléknevek |
121 |
| A melléknevek alapfoka |
122 |
| A pronominális melléknevek ragozása |
123 |
| A melléknevek középfoka |
125 |
| A melléknevek felsőfoka |
128 |
| A számnevek |
128 |
| Az ige |
129 |
| Az igetövek |
130 |
| Az igeosztályok |
130 |
| A jelen idő |
138 |
| A személynevek rendszere és indoeurópai eredetük |
139 |
| A felszólító mód |
140 |
| Az aoristos |
142 |
| Az egyszerű aoristos |
142 |
| A szigmatikus aoristos |
143 |
| Az imperfectum |
148 |
| A particípiumok |
150 |
| A cselekvő melléknévi igenevek |
150 |
| A szenvedő melléknévi igenevek |
153 |
| Analitikus igealakok |
154 |
| A feltételes mód |
154 |
| Az összetett múlt idők |
155 |
| A perfektum |
155 |
| A plusquamperfektum |
155 |
| A jövő idő |
156 |
| A főnévi igenevek |
156 |
| A határozószók |
157 |
| A partikulák |
162 |
| A kötőszók |
163 |
| Az elöljárószók |
166 |
| Az indulatszók |
167 |
| Mondattani alapfogalmak (Hollós Attila) |
|
| Az egyszerű mondat |
168 |
| A főmondatrészek |
168 |
| Az alany |
168 |
| Az állítmány |
169 |
| Az igeidők és az igemódok használata |
170 |
| Az alany és állítmány egyeztetése |
171 |
| A bővítmények |
171 |
| A jelző |
171 |
| Az értelmező |
171 |
| A függő esetek használata |
172 |
| Az accusativus |
172 |
| A genitivus |
173 |
| A dativus |
175 |
| Az instrumentalis |
177 |
| A locativus |
178 |
| A megszólítás |
179 |
| A tagadás |
179 |
| A participiumok használata |
179 |
| A datívus absolutus |
180 |
| Az infinitivus használata |
180 |
| A supinum használata |
182 |
| Az egyszerű mondat fajtái |
182 |
| Az összetett mondat |
183 |
| A mellérendelő összetett mondat |
183 |
| Az alárendelő összetett mondat |
184 |
| Irodalom |
188 |
| Rövidítések |
193 |
