A napokban meglátogatott egyik lelkes olvasóm, s nagyon a szívemre kötötte, hogy aztán szép legyen ám az a finn kötet, mert ezek nem valami Ázsiában rekedt és világtól elmaradt népek, hanem olyanok, akiket az egész világ (tehát a nagy és művelt nyugat) elismertek magukhoz hasonlóknak. Megmondotta keréken, hogyha nem írok elég szépen, hát visszaküldi nékem a felvágott kötetet Hát ha ilyen szigorú kritikával akar ez az én kedves olvasóm elbánni velem, nekem mégis csak meg kell gondolnom a dolgot. Amint azután gondolkozni akartam, egyszerre egy kis huncutság jutott eszembe. Minek írjak én finn-kötetet, minek kockáztassam az én barátom türelmét. A finnek országukat Szuomi-nak nevezik. így írok majd Szuomi-kötetet, s nem lehet nekem visszaküldeni tisztelt barátom uram, még ha nem is nyerném meg teljes tetszését. így, ugye, megvan a kiegyezésünk. Ha pedig ez sikerült, azt hiszem, hogy minden olvasómmal is sikerül ilyen alapon a megegyezés, s nem kell az én szegény postásomnak hátizsákban visszahordani nekem a könyveket, amint én vittem neki a postára, amikor elküldöttem azokat tisztelt előfizetőimnek.