Hagyományainkat tisztelő és szerető családapaként, óvónő feleségem (Barta Éva) nyomdokait követve, segítségével elkészült az Örökség foglalkoztató füzet második része. Az első füzet, (ami óvodásoknak szólt) sikerén felbuzdulva és a megnövekvő igényeket kielégítve jött létre ez a kiadvány, mely egy kicsit nagyobb korosztályt célzott meg. Látván azt, hogy felgyorsult világunk nem a legjobb irányba halad, három gyermekes szülőként úgy látjuk, hogy a felnövekvő fiatal generáció szerencsére nem csak a rosszra fogékony, hanem a jóra is. Bár elindult egy tisztulási folyamat, azt hiszem, nem állok messze az igazságtól akkor, ha azt mondom, ez még mindig kevés! Magyar szülőként úgy érzem, hogy régi hagyományunk, népviseletünk, motívumaink, történelmünk szeretete és tisztelete akkor fog élni kétszáz év múlva is, ha életben tartjuk azt! Nyilvánvaló, hogy ez a kiadvány nem egy tankönyv, csak egy foglalkoztató füzet, ami az ősök iránti tiszteletre épül, a jó szándék jegyében. Sajnos szüleink, nagyszüleink, olyan korszakban nőttek fel, ahol a Hazából ország lett, a Nemzetből pedig lakosság. Elhitették velünk, hogy ezeréves nemzet vagyunk, sehonnan sem jöttünk, nyereg alatt puhítjuk a húst és minden szavunk jövevény. A politika okozta történelmi viharokban hagyományaink koptak, csorbultak, ezért adjunk hálát a magyar parasztságnak, aki életben tartotta ezeket! Még a legnehezebb időszakban sem tudták kiirtani ősi motívumainkat. Valószínű azért, mert nem ismerték a jelentésüket. Ennek a kis füzetnek az a célja, hogy ránk örökített hagyományainkat, jelképeinket gyermekeink továbbvigyék! Szülőként feladatunk, hogy a magot elültessük, hogy unokáink arathassanak! Kereckey Miklós
