A krónikák az 1200-as évek elejét jegyzik. A távoli Góbiban már felnőtté érett a kis Temüdzsin, aki később Dzsingiszként vonul be a világtörténelembe... Bürjén, az ismeretlen származású rabszolga-gyerek, végigvándorolva az ázsiai sztyeppét, Karakorumba, Dzsingisz kán, a világhódító mongol uralkodó udvarába kerül. Csak homályos emlékei vannak egy asszonyról és férfiról, akik talán a szülei lehettek. És őriz egy fából faragott amulettet a nyakában, a peremén rovásírással... A kán seregében igazi mongollá lesz, s kamaszként izgalmas munkát kap: Kínába kell mennie, hogy különleges kémként segítse Dzsingisz hadjáratát. Kiderül, hogy különös tehetsége van a veszélyes mesterséghez, ezért tagja lesz annak a kémhálózatnak, amelynek hathatós közreműködésével a mongolok, leigázva Európát, el akarják érni a mondabeli Végső Tengert...
A mongolok nem tettek le világhódító törekvéseikről, és ebben a magyar király országa - mint a Kárpátok természetes bástyája mögötti első erős állam - kulcsfontosságú. Ha Magyarországot megvívják, kitárulnak a kapuk a Nyugat felé. Így kerül az egykori rabszolgafiú II. Endre, majd IV. Béla magyar királyok udvarába - gyorsan megtanulja a nyelvet, amely valahonnan ismerősnek tűnik számára...
Bürjén, azaz magyar nevén Berény - az évtizedek alatt beilleszkedik a magyar világba, és lassan megdöbbentő sejtései támadnak. Mikor pedig Béla király elolvassa neki az amulettjén található jeleket, felébred benne a lelkiismeret...
Rájön-e, hogy pontosan azt a népet sodorja végveszélybe, amelyből talán maga is származik? Képes-e megtalálni önnön gyökereit, s milyen áron? Kitörni képtelen helyzetéből, mert a Szervezet elhagyásáért halál jár. Elég egyetlen apró hiba, és a mongol megbízottak, vagy a magyar király emberei végeznek velük.
Magyarországon talán több a belső ellenség, mint aki kívülről fenyegeti a biztonságot. Megjelennek a mongolok elől menekülő kunok, akik a keresztség felvétele, és magyarországi szálláshelyek fejében kardjukat adják a magyar királyságnak...
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
