Berecz András: Angyalfütty (Kőkertben liliom III.)

A népmesét, a mesemondást, a magyar nyelvet ünnepli ez az est. Az elhangzó mesék a magyar próza legszebb állapotait, hamisítatlan nyelvi észjárásunkat, ezrek-százezrek munkáját emelik régóta érdemelt magasságba, a színpadra. Teológiailag kikezdhető mesék ezek, de párájuk mindig függőleges, s mikor botlik is, ég felé törekszik.

Ez alkalommal a világ teremtését ismerjük meg töviről hegyire, akképpen, hogy az Úr rejtett műhelytitkaiba pillantunk be. Felvillannak az idők, mikor e teremtett világon Krisztus Urunk Szent Péter kérésére - okulásunkért, javulásunkért - még egyet-egyet ront, igazít, durvít, finomít…

Az est tetőpontján egy angyal leszorított szárnyakkal fütyölve zuhanik alá, tánctalan, szomorú világunkba, egyre sebesebben - hogy a népek végre igaz jó kedvikből táncolni tanuljanak. Angyali édes zuhanást, jó figurás szellem- és lélektáncot kívánunk a Kedves Közönségnek!

Közreműködnek:

Vizeli Balázs-hegedű, Szabó Dániel–cimbalom, Kádár Ignác– gardon,

Mátéfi Csaba - füttyszó,

Berecz István – furulya
illusztráció: Gyulai Líviusz

Számok címei:

1. Iá - mese 2:48

2. Lassú forgatós 0:44

3. A nagy almafalás - mese 9:45

4. Forgatós bandával 1:45

5. Asszonyok kardja - mese 13:31

6. Csíkszentdomokosi muzsika és tekerőpataki keserves 2:44

7. A táncok születése - mese 19:40

8. Sebes forgatós 1:18