Előadók:
Berecz András - ének, mese
+
Demeter László – koboz
Dsupin Pál – furulya, ikerfurulya
Szabó Dániel – cimbalom
+
Csizmadia Anna, Kovács Judit, Kovács Nóri- ének
Navratil Andrea, Pál Eszter-ének
Antal Tibor, Berecz István, Berecz Márton-ének
Dalok:
1. Valami árnyék / mese
2. Káin és Ábel / apokrif mese
3. Láttam a Holdat előttem / Gyimes, ikerfurulya
4. A róka és a filemile / mese
5. Könnyebb kősziklának / Moldva, Csuvasia, koboz
6. Fáy András meséi / A fülemile és a velyhe, Az angolkert (részlet), A láncos medve
7. Juhkeresés, medvetánc / Gyimes, Borsod, furulya
8. Medve vagy-e? / mese
9. Karácsonyi kántálás / Kalotaszeg
10. A pokol és a mennyország / mese
11. 126. Zsoltár, forgatós / cimbalom, furulya
-Hó az Istók egerit ev vérmedve! – kucsmája alól a vér - eszivel egybe - a kapcájába futa.”
Így szól és így érez a testvérétől megriadt ember Berecz András új meselemezén. Kutatásának tárgya ezúttal éppen ő, a testvérét fel nem ismerő lélek, az embert fel nem ismerő ember.
Medvebőrbe, filemile tollba, aszott kicsi ember bőrébe bújva brummogva csipogva, suhogva, eget-földet szántva éli át a testvérszeretet és testvérgyűlölet mítikus állapotait. Bolondozásait komolyan véve hagy útfélen közhelyeket s kap fel ismeretlen magasságban s mélységben érintetlen kincseket. Felnőttnek-gyermeknek egyaránt ajánljuk.
Ő maga így ír ajánlásában:
“Óvatosabb népek a fennmaradásukat fenyegető veszélyeket intelmekbe foglalják, feledni nem hagyják. A szerencsések a’ szerint élnek. A létükkel kísérletezők kanyargós utakat járva, magukon próbálják újra és újra. E számon tartott veszélyek közül - az egész emberi műveltségen belül is - kiemelkedik a rokoni széthúzás, testvérviszály. Sok régi mese, ének, szentként tisztelt szöveg beszél ezekről.”
“A dalok, mesék összeállításakor legalkalmasabb kezdésnek a bibliai Káin és Ábel története kínálkozott – ahogy azt a magyar mesehagyomány kicifrázta. A kiadvány azonban ezzel a témával kaput nyitott a világ felé. A testvér szónak innentől ember értelme is lett. És fordítva. A ránk, magyarokra, rokoni, közösségi összetartásunkra vonatkozó intelmek az egész világra, minden népre is érvényes törvénypontok lettek.”
Gyulai Líviusz metszeteivel
