Részlet a könyvből:
"A verbuváló: Hogy lehet itt katonát verbuválni? Őrmester, én néha már azt hiszem, hogy felkötöm magam. Tizenkettedikéig négy bandériumot kell összeszednem a vezérnek, de itt az emberek olyan gazfickók, hogy egy szikrát sem alszom éjszaka. Ha végre egyet fölhajtottam, s szemet hunytam, azt se bántam, hogy tyúkmelle vagy lőcslába van, és már szerencsésen le is itattam, már alá is kanyarította a nevét - s amíg fizetem a törkölyt, egyszer csak kilép az ajtón, én utána, mert gyanakszom: hát persze, hogy elsuvadt az ipse, mint tetű a haj közt. Itt nincs becsületszó, nincs hűség, nincs hit, nincs egy szemernyi tisztesség. Én elvesztettem a bizalmat az emberiségben, őrmester."
