Bertrice Small - Drága Jázmin

Skye O'Malley nevével a Tengerek asszonya című regényben találkozott először a Small-regényekért rajongó sok százezer olvasó. Ezzel a művel indul az az immár a hetedik  köteténél tartó családregényfolyam, amelynek minden darabja így kezdődhetett volna: "Élt egyszer egy gyönyörű ír leány..." A következő kötetek - Édes holnapok, Szerelem minden időben, Mert örök a szerelem, Újra rád találtam, Vad Jázmin - ennek a gyönyörű ír lánynak a gyermekeiről, a legutolsó pedig az unokájáról szól. A Drága Jázmin kezdő darabja egy újabb családregénynek, amely most már a Glenkirk grófok története volt. Skye O'Malley hosszú, fordulatos élete elérkezik az utolsó fejezetéhez: elveszíti szeretett férjét, Adam de Mariscót. De lényétől idegen, hogy magába roskadva gyászoljon: minden szeretetével, élettapasztalatával és bölcsességével kedvenc unokája életét szeretné rendbe hozni. a kedvenc unoka pedig Jasmine, aki az elhunyt skót trónörökös kedvese volt. Jakab király akarata szerint férjhez kellene mennie Glenkirk grófhoz. Csakhogy Jasmine hallani sem akar kényszerházasságról, s az esküvő kitűzött napján Franciaországba menekül Angliából, gyermekével egyetemben. Két évig sem nagyanyja, sem cserbenhagyott vőlegénye nem leli a nyomát. De az erős lelkű Skye O'Malley szentül elhatározza, ha addig él is, unokáját, a "vad" Jasmine-t révbe juttatja. Átkel a Csatornán, még mit sem sejtve arról, hogy titokban nyomába szegődött az elhagyott skót gróf. Ő tudja, a nagyanyja fel fogja kutatni Jasmine-t.

Adam de Marisco meghalt. Egy perce még ott ült otthonának hatalmas dísztermében: körülvette az ünnepre egybegyűlt família. Három mostohafia, két mostohalánya  családostul? unokák és dédunokák töltötték meg a termet, melyben az imént még hangos kacagás hallatszott. Adam kacagása Adam de Marisco ugyan nyolcvannégy éves is elmúlt, a nevetése mégis hangosan viharzott, amikor épp jókedve volt. Legutolszor a vaskos tréfa fakasztotta hahotára, amit a menye, Valentina Burke súgott a gülébe. Adam megtörölte a szemét, majd a felesége keze után nyúlt, és kedveskedve megcsókolta. Ezek után körülnézett, rámosolygott a körülötte állókra, és így szólt: - Isten áldjon mindnyájotokat, kedveseim! - Oroszlánfeje a mellkasára hanyatlott, és a hallban hirtelen halálos csend lett. És Skye, a felesége tudta! Adam ajka épp hogy érintette a bőrét, amikor döbbent rémülettel látta, hogy a kék szempárból hirtelen kiszállt az élet. Ó, Adam, Drága, legdrágább szerelmem, hogy hagyhatsz így el engem', jajdult fel magában Skye. És mégis, milyen fönséges halál volt ez! Adam nem betegeskedett, nem szenvedett, úgy távozott el közülünk, hogy még meg is áldotta őket. Milyen jellemző volt ez Adamre! Nagy szíve mindig is túláradt az irántuk érzett szeretettől. Isten különös kegyelmeként úgy halhatott meg, hogy mindenki körülötte volt, akit szeretett.