Bihari Mihály, Pokol Béla - Politológia

Name: Bihari Mihály, Pokol Béla - Politológia
SKU: 203073
Availability: OutOfStock

Cikkszám:

203073

A politikai elmélet történeti kialakulása (Bihari Mihály)	9
A politikaelmélet kezdetei és önállósulása	9
Történeti előzmények a magyar politikatudományban	10
A modern politikatudományok	13
Az UNESCO 1948-as állásfoglalása	13
Politikaelméleti diszciplínák	14
Az intézményesülés és a professzionalizáció kezdetei	18
A politika tudománya (Pokol Béla)	22
Államtudomány és politikatudomány	22
A politikatudomány tárgya	23
A politológia alternatív tematikái	26
Eszmetörténeti vázlat	27
A modern társadalmak szerkezete (Pokol Béla)	30
A rendszerfogalom fontossága	30
A szociális világ rendszerszintjei	31
A társadalom rendszerszintjének differenciálódása	34
A gazdasági rendszer és a politikai rendszer (Bihari Mihály)	37
A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai	37
A társadalom érdekviszonyai és a politikai rendszer	44
Az érdekek politikai természete és jellemzői	45
Az érdekek funkcionálásának színtere	49
Az érdektranszformáció folyamata és szakaszai	50
Az érdekérvényesítés típusai	51
A politikai döntések: közvetítők a politikai és gazdasági rendszer között	53
Döntéselméleti alapok	54
A politikai döntések jellemzői	57
A politika fogalma és összetevői (Bihari Mihály)	61
A politika összetevő mozzanatai: érdek, akarat, hatalom	61
A politika mint tevékenység, viszony és tartalom	63
A politika alanyai	64
A politikai alrendszer logikája (Pokol Béla)	66
A politika bináris kódja	66
Bináris logika és politikai alrendszer	69
Kompetíció és az államhatalom stabilizálása	70
Bináris logika és pártfejlődés	74
Érdekképviseleti szervek és neokorporativizmus	78
A közvetlen demokrácia korrekciós formái	80
A politikai intézményrendszer kapcsolódási pontjai	82
A politika rekrutálási és értékelési mechanizmusai	85
A politikai rendszer működése (Bihari Mihály)	88
A politikai rendszer funkciói	90
A politikai rendszer elemei	94
A politikai rendszer struktúrája	98
A politikai rendszer minőségét meghatározó tényezők	99
A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége	100
Az innováció szintjei	102
Az innovációt befolyásoló társadalmi tényezők	103
Megújulási képesség és társadalmi típusok	103
Innováció és konfliktus	104
A politikai rendszer innovációs eszközei és garanciái	105
A politikai rendszer tanulási képességét csökkentő tényezők	105
A politikai rendszerek strukturalista-funkcionalista felfogása (Bihari Mihály)	111
A politikai rendszer mint a társadalom egyik funkcionális alrendszere	115
A politikai alrendszer általános jellemzői	116
A politikai rendszer környezete és határa	116
A politikai rendszer input és output kapcsolódása	117
A politikai rendszer funkciói	118
Átváltoztatási funkciók és folyamatok	120
A politikai ideológiák (Pokol Béla)	127
Az ideológia fogalmi körülírása	127
Az ideológiák funkcióinak változásai	128
A modern ideológiák sajátosságai	131
Ideológiák és politikai akaratképzés	133
A politikai értékek (Bihari Mihály)	137
Az érték fogalma és funkciói	139
Politikai értékrendszer - politikai értékek	142
Elsődleges politikai értékek a demokráciákban	143
Leszármaztatott demokratikus politikai értékek	150
A politikai értékek harmonizálása és koherenciája	156
A pluralizmus fogalma és elméletei (Bihari Mihály)	159
A pluralizmus fajtái és területei	160
A politikai pluralizmus és összetevői	162
A politikai pluralizmus elmélettörténetéhez	166
A politikai pluralizmus elvi alapjai	171
A pluralizmus gyakorlata és módszerei	172
A pluralista demokrácia	173
A poliarchia	175
A pluralista elmélet újabb kritikája	176
Hatalom és legitimáció (Bihari 1-5; Pokol 6-10)	182
A politikai hatalom	182
A politikai hatalom társadalmi alapja	183
A hatalomfelfogások főbb típusai	183
A politikai hatalom összefoglaló magyarázata	186
A hatalom forrásai és eszközformái	187
A legitimáció fogalmi köre - bevezetés	188
A legitimitás szociológiai ártértelmezése	189
Habermas legitimációs technikája	192
Claus Offe: A legitimitás helyett tömeglojalitás	195
A sztálini hatalomgyakorlás legitimációs érvei	196
A politikai pártok (Bihari Mihály)	199
A modern pártok kialakulása	199
A pars pro toto elve	201
A modern politikai pártok történeti típusai és alakváltozásai	202
A bolsevik típusú kommunista pártok	206
Az állampárt	213
Az állampárt szociológiai karaktere	215
A modern pártok általános jellemzői és funkciói	219
A pártrendszerek és a pártrendszerek típusai	227
A pártrendszert meghatározó tényezők	228
Pártrendszertípusok, a pártrendszerek csoportosítása	230
Politikai pártok és érdekképviseleti szervek (Pokol Béla)	241
Az első struktúraváltás: a tömegpártok megjelenése	241
Az érdekképviseleti szervek - a politikai intézményesülés változásai	243
Az érdekképviseleti szervek térnyerése	244
A térnyerés hatásai a politikai rendszerre	246
Az érdekképviseleti szervezeti rendszer	249
A politikai mozgalmak (Pokol Béla)	252
Politikai mozgalmak és mindennapi élet	252
A mozgalom fogalmának jelentésváltozásai	254
A politikai mozgalmak formáinak történeti változásai	255
A politikai mozgalmak dinamikája	260
Tömegkommunikáció és politika (Pokol Béla)	263
Kitágult világkép és tömegkommunikáció	264
A tömegmédiumok tevékenységszférái	265
A tömegkommunikációs alrendszer és a politikai pártok	267
Az újságírás és a politikai történeti elkülönülése	268
A rádió és a televízió állami kontrolljának modelljei	270
Az újság, a rádió és a televízió szerepének változásai	272
Korrekciós mechanizmusok	274
A parlamentarizmus modelljei (Pokol Béla)	278
A parlamentarizmus alapelveinek történeti kialakulása	278
Az alapelemek kialakulása - Anglia	278
A parlamentarizmus térhódítása - Belgium, Franciaország...	280
A parlamentarizmus tovább terjedése - Németország, Olaszország	281
Közép-Kelet-Európa "csonka" parlamentarizmusa	284
Alkotmányjogi berendezkedés és politikai alrendszer	285
A legitimációs alapok változásai	285
Alkotmányjogi berendezkedés és politikai szervezetek	287
A tömegpártok kialakulásának előzményei, hatása	288
Az érdekképviseleti szervek középpontba nyomulása	289
Az államok csoportosítási lehetőségei - államformák, kormányformák	290
A parlament	292
A parlamentek kettős természete	293
A parlamentek belső struktúrája	298
A parlamenti szakkaparátusok szintjei	302
Az államfő intézménye és a kormány	305
Államfő és kormány a nyugati parlamentáris monarchiában	306
Államfő és kormány a köztársasági államforma esetén	308
Az alkotmánybíráskodás	314
Az alkotmánybíráskodás történelmi kialakulása	315
Az alkotmánybíráskodás szervezeti megoldásai	316
Az alkotmánybíráskodás tárgykörei	318
Az alkotmánybíráskodás eljárási kérdései	322
A közigazgatási bíráskodás és az alkotmánybíráskodás összefüggései	324
A parlamentarizmus történeti funkcióváltozásai (Bihari Mihály)	327
A magyar parlamentarizmus történeti funkcióváltozásai	327
A nyugat-európai parlamentarizmus történetői funkcióváltásai	328
A modern parlamentarizmus funkciói	330
A kormányzó és az ellenzéki pártok funkciói	334
Az ellenzéki pozíció: hatalmi pozíció	338
A kormánykoalíció és az ellenzéki pártok megosztottsága	338
Mi az, amit az ellenzék nem tehet?	339
Kormányzóképesség és kormányozhatóság	340
Parlamenti törvényhozás és alkotmányos alapjogok (Pokol Béla)	343
Az alkotmányos alapjogok kiemelkedése a jogrendszerből	343
Az alapjogok és a jog rétegei	346
Az alapjogi réteg a jog tetején	347
Az alapjogi réteg kérdőjelei	349
Az alapjogi alkotmánybíráskodás típusai	351
A politika és a jog alrendszerének kapcsolatai (Pokol Béla)	357
A jogpolitika és a jog rétegei	357
A jogpolitika szférái	359