|
A politikai elmélet történeti kialakulása (Bihari Mihály)
|
9
|
|
A politikaelmélet kezdetei és önállósulása
|
9
|
|
Történeti előzmények a magyar politikatudományban
|
10
|
|
A modern politikatudományok
|
13
|
|
Az UNESCO 1948-as állásfoglalása
|
13
|
|
Politikaelméleti diszciplínák
|
14
|
|
Az intézményesülés és a professzionalizáció kezdetei
|
18
|
|
A politika tudománya (Pokol Béla)
|
22
|
|
Államtudomány és politikatudomány
|
22
|
|
A politikatudomány tárgya
|
23
|
|
A politológia alternatív tematikái
|
26
|
|
Eszmetörténeti vázlat
|
27
|
|
A modern társadalmak szerkezete (Pokol Béla)
|
30
|
|
A rendszerfogalom fontossága
|
30
|
|
A szociális világ rendszerszintjei
|
31
|
|
A társadalom rendszerszintjének differenciálódása
|
34
|
|
A gazdasági rendszer és a politikai rendszer (Bihari Mihály)
|
37
|
|
A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai
|
37
|
|
A társadalom érdekviszonyai és a politikai rendszer
|
44
|
|
Az érdekek politikai természete és jellemzői
|
45
|
|
Az érdekek funkcionálásának színtere
|
49
|
|
Az érdektranszformáció folyamata és szakaszai
|
50
|
|
Az érdekérvényesítés típusai
|
51
|
|
A politikai döntések: közvetítők a politikai és gazdasági rendszer között
|
53
|
|
Döntéselméleti alapok
|
54
|
|
A politikai döntések jellemzői
|
57
|
|
A politika fogalma és összetevői (Bihari Mihály)
|
61
|
|
A politika összetevő mozzanatai: érdek, akarat, hatalom
|
61
|
|
A politika mint tevékenység, viszony és tartalom
|
63
|
|
A politika alanyai
|
64
|
|
A politikai alrendszer logikája (Pokol Béla)
|
66
|
|
A politika bináris kódja
|
66
|
|
Bináris logika és politikai alrendszer
|
69
|
|
Kompetíció és az államhatalom stabilizálása
|
70
|
|
Bináris logika és pártfejlődés
|
74
|
|
Érdekképviseleti szervek és neokorporativizmus
|
78
|
|
A közvetlen demokrácia korrekciós formái
|
80
|
|
A politikai intézményrendszer kapcsolódási pontjai
|
82
|
|
A politika rekrutálási és értékelési mechanizmusai
|
85
|
|
A politikai rendszer működése (Bihari Mihály)
|
88
|
|
A politikai rendszer funkciói
|
90
|
|
A politikai rendszer elemei
|
94
|
|
A politikai rendszer struktúrája
|
98
|
|
A politikai rendszer minőségét meghatározó tényezők
|
99
|
|
A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége
|
100
|
|
Az innováció szintjei
|
102
|
|
Az innovációt befolyásoló társadalmi tényezők
|
103
|
|
Megújulási képesség és társadalmi típusok
|
103
|
|
Innováció és konfliktus
|
104
|
|
A politikai rendszer innovációs eszközei és garanciái
|
105
|
|
A politikai rendszer tanulási képességét csökkentő tényezők
|
105
|
|
A politikai rendszerek strukturalista-funkcionalista felfogása (Bihari Mihály)
|
111
|
|
A politikai rendszer mint a társadalom egyik funkcionális alrendszere
|
115
|
|
A politikai alrendszer általános jellemzői
|
116
|
|
A politikai rendszer környezete és határa
|
116
|
|
A politikai rendszer input és output kapcsolódása
|
117
|
|
A politikai rendszer funkciói
|
118
|
|
Átváltoztatási funkciók és folyamatok
|
120
|
|
A politikai ideológiák (Pokol Béla)
|
127
|
|
Az ideológia fogalmi körülírása
|
127
|
|
Az ideológiák funkcióinak változásai
|
128
|
|
A modern ideológiák sajátosságai
|
131
|
|
Ideológiák és politikai akaratképzés
|
133
|
|
A politikai értékek (Bihari Mihály)
|
137
|
|
Az érték fogalma és funkciói
|
139
|
|
Politikai értékrendszer - politikai értékek
|
142
|
|
Elsődleges politikai értékek a demokráciákban
|
143
|
|
Leszármaztatott demokratikus politikai értékek
|
150
|
|
A politikai értékek harmonizálása és koherenciája
|
156
|
|
A pluralizmus fogalma és elméletei (Bihari Mihály)
|
159
|
|
A pluralizmus fajtái és területei
|
160
|
|
A politikai pluralizmus és összetevői
|
162
|
|
A politikai pluralizmus elmélettörténetéhez
|
166
|
|
A politikai pluralizmus elvi alapjai
|
171
|
|
A pluralizmus gyakorlata és módszerei
|
172
|
|
A pluralista demokrácia
|
173
|
|
A poliarchia
|
175
|
|
A pluralista elmélet újabb kritikája
|
176
|
|
Hatalom és legitimáció (Bihari 1-5; Pokol 6-10)
|
182
|
|
A politikai hatalom
|
182
|
|
A politikai hatalom társadalmi alapja
|
183
|
|
A hatalomfelfogások főbb típusai
|
183
|
|
A politikai hatalom összefoglaló magyarázata
|
186
|
|
A hatalom forrásai és eszközformái
|
187
|
|
A legitimáció fogalmi köre - bevezetés
|
188
|
|
A legitimitás szociológiai ártértelmezése
|
189
|
|
Habermas legitimációs technikája
|
192
|
|
Claus Offe: A legitimitás helyett tömeglojalitás
|
195
|
|
A sztálini hatalomgyakorlás legitimációs érvei
|
196
|
|
A politikai pártok (Bihari Mihály)
|
199
|
|
A modern pártok kialakulása
|
199
|
|
A pars pro toto elve
|
201
|
|
A modern politikai pártok történeti típusai és alakváltozásai
|
202
|
|
A bolsevik típusú kommunista pártok
|
206
|
|
Az állampárt
|
213
|
|
Az állampárt szociológiai karaktere
|
215
|
|
A modern pártok általános jellemzői és funkciói
|
219
|
|
A pártrendszerek és a pártrendszerek típusai
|
227
|
|
A pártrendszert meghatározó tényezők
|
228
|
|
Pártrendszertípusok, a pártrendszerek csoportosítása
|
230
|
|
Politikai pártok és érdekképviseleti szervek (Pokol Béla)
|
241
|
|
Az első struktúraváltás: a tömegpártok megjelenése
|
241
|
|
Az érdekképviseleti szervek - a politikai intézményesülés változásai
|
243
|
|
Az érdekképviseleti szervek térnyerése
|
244
|
|
A térnyerés hatásai a politikai rendszerre
|
246
|
|
Az érdekképviseleti szervezeti rendszer
|
249
|
|
A politikai mozgalmak (Pokol Béla)
|
252
|
|
Politikai mozgalmak és mindennapi élet
|
252
|
|
A mozgalom fogalmának jelentésváltozásai
|
254
|
|
A politikai mozgalmak formáinak történeti változásai
|
255
|
|
A politikai mozgalmak dinamikája
|
260
|
|
Tömegkommunikáció és politika (Pokol Béla)
|
263
|
|
Kitágult világkép és tömegkommunikáció
|
264
|
|
A tömegmédiumok tevékenységszférái
|
265
|
|
A tömegkommunikációs alrendszer és a politikai pártok
|
267
|
|
Az újságírás és a politikai történeti elkülönülése
|
268
|
|
A rádió és a televízió állami kontrolljának modelljei
|
270
|
|
Az újság, a rádió és a televízió szerepének változásai
|
272
|
|
Korrekciós mechanizmusok
|
274
|
|
A parlamentarizmus modelljei (Pokol Béla)
|
278
|
|
A parlamentarizmus alapelveinek történeti kialakulása
|
278
|
|
Az alapelemek kialakulása - Anglia
|
278
|
|
A parlamentarizmus térhódítása - Belgium, Franciaország...
|
280
|
|
A parlamentarizmus tovább terjedése - Németország, Olaszország
|
281
|
|
Közép-Kelet-Európa "csonka" parlamentarizmusa
|
284
|
|
Alkotmányjogi berendezkedés és politikai alrendszer
|
285
|
|
A legitimációs alapok változásai
|
285
|
|
Alkotmányjogi berendezkedés és politikai szervezetek
|
287
|
|
A tömegpártok kialakulásának előzményei, hatása
|
288
|
|
Az érdekképviseleti szervek középpontba nyomulása
|
289
|
|
Az államok csoportosítási lehetőségei - államformák, kormányformák
|
290
|
|
A parlament
|
292
|
|
A parlamentek kettős természete
|
293
|
|
A parlamentek belső struktúrája
|
298
|
|
A parlamenti szakkaparátusok szintjei
|
302
|
|
Az államfő intézménye és a kormány
|
305
|
|
Államfő és kormány a nyugati parlamentáris monarchiában
|
306
|
|
Államfő és kormány a köztársasági államforma esetén
|
308
|
|
Az alkotmánybíráskodás
|
314
|
|
Az alkotmánybíráskodás történelmi kialakulása
|
315
|
|
Az alkotmánybíráskodás szervezeti megoldásai
|
316
|
|
Az alkotmánybíráskodás tárgykörei
|
318
|
|
Az alkotmánybíráskodás eljárási kérdései
|
322
|
|
A közigazgatási bíráskodás és az alkotmánybíráskodás összefüggései
|
324
|
|
A parlamentarizmus történeti funkcióváltozásai (Bihari Mihály)
|
327
|
|
A magyar parlamentarizmus történeti funkcióváltozásai
|
327
|
|
A nyugat-európai parlamentarizmus történetői funkcióváltásai
|
328
|
|
A modern parlamentarizmus funkciói
|
330
|
|
A kormányzó és az ellenzéki pártok funkciói
|
334
|
|
Az ellenzéki pozíció: hatalmi pozíció
|
338
|
|
A kormánykoalíció és az ellenzéki pártok megosztottsága
|
338
|
|
Mi az, amit az ellenzék nem tehet?
|
339
|
|
Kormányzóképesség és kormányozhatóság
|
340
|
|
Parlamenti törvényhozás és alkotmányos alapjogok (Pokol Béla)
|
343
|
|
Az alkotmányos alapjogok kiemelkedése a jogrendszerből
|
343
|
|
Az alapjogok és a jog rétegei
|
346
|
|
Az alapjogi réteg a jog tetején
|
347
|
|
Az alapjogi réteg kérdőjelei
|
349
|
|
Az alapjogi alkotmánybíráskodás típusai
|
351
|
|
A politika és a jog alrendszerének kapcsolatai (Pokol Béla)
|
357
|
|
A jogpolitika és a jog rétegei
|
357
|
|
A jogpolitika szférái
|
359
|
