Illuminált kéziratok és élfestett könyvek – két külön hagyomány

Sokszor keverik a két fogalmat, ezért érdemes rögtön tisztázni:

• Illuminált kéziratok (illuminated manuscripts):
  A 4–6. századtól kezdődően készültek, főleg kolostorokban. A lapok belsejét díszítették arannyal, ezüsttel, miniatúrákkal, kalligrafikus kezdőbetűkkel és bordűrökkel. A legismertebb magyar példa a 14. századi Képes Krónika, amely gyönyörűen festett oldalairól híres.

• Élfestett könyvek (fore-edge painting):
  A 10. századtól ismert, de igazán a 17–18. században Angliában vált népszerűvé. A könyv lapélein (az oldalélén) aprólékos, rejtett festmények kaptak helyet. Ezeket csak akkor lehetett látni, ha az olvasó a könyv lapjait legyezőszerűen széthajtotta. A motívumok között gyakran tájképek, portrék vagy mitológiai jelenetek szerepeltek.

A 17–18. századi virágkor Angliában

Az élfestett könyvek művészete elsősorban az angol könyvkötészethez kötődik. A 17. századtól egyre több könyvkötő műhelyben alkalmazták, különösen a díszkiadásoknál. A 18. században már szinte divattá vált, hogy a tehetős könyvgyűjtők könyvtáraiban ilyen „titkos képek” is helyet kapjanak.

Az élfestésnek több típusa is létezett:

• Rejtett élfestés: csak a lapok szétfeszítésével látszik.

• Nyitott élfestés: mindig látható a díszítés.

• Kettős vagy hármas élfestés: a lapokat más-más irányba feszítve különböző képek jelennek meg.

A 19–20. századi újjáéledés

A 19. században, a romantika idején ismét nagy divat lett a különleges könyvdíszítés. A bibliofilek, gyűjtők és független kiadók újra felfedezték a rejtett élfestések szépségét. Az Egyesült Királyságban ekkor születtek a legfinomabb technikával készült példányok, amelyek ma is múzeumok és magángyűjtemények féltett kincsei.

A 20. században ugyan visszaszorult ez a művészeti forma, de a private press mozgalom és a könyvművészek időről-időre új életet leheltek belé.

Kortárs reneszánsz

Napjainkban újra egyre nagyobb az érdeklődés az élfestett könyvek iránt. Ennek több oka van:

• Digitális ellensúly: A képernyők világában az emberek vágynak a tapintható, egyedi tárgyakra.

• Kézműves reneszánsz: A DIY kultúra részeként sokan tanulják újra a könyvkötést és a díszítést.

• Független kiadók: Kis műhelyek limitált példányszámban adnak ki modern élfestett könyveket.

• Művészkönyvek: Kortárs alkotók is előszeretettel használják a könyvet művészi médiumként.

Ma már nemcsak klasszikus tájképek kerülnek a könyvek élére, hanem modern, absztrakt vagy popkulturális motívumok is.

Magyar vonatkozások

A magyar könyvkultúrában az illuminált kéziratok (pl. Képes Krónika) a legismertebb példák a díszítés hagyományára, de élfestett könyvek hazánkban is előfordulnak, főleg gyűjtők és különleges kiadások körében. Az utóbbi években több hazai kiadó is kísérletezik különleges éldekorált kiadásokkal például az Agave Könyvek, a Könyvmolyképző, a Szukits Kiadó vagy a képen is látható Európa Kiadó által kiadott Stephen King könyv.. Ezek ugyan nem klasszikus rejtett élfestések, hanem inkább oldalszínezett, mintázott kiadások, de szellemiségükben folytatják a hagyományt.

Összegzés

Az illuminált kéziratok és az élfestett könyvek két különböző, de egyaránt gyönyörű könyvművészeti hagyományt képviselnek. Az előbbiek a lapok belsejét díszítették, az utóbbiak a lapéleket rejtett festményekkel. Mindkettő azt üzeni: a könyv nem pusztán szöveg, hanem műtárgy is.

A digitális világban különösen értékesek ezek a kötetek, mert kézzelfogható szépséget és titkot hordoznak. Éppen ezért élik reneszánszukat ma is – gyűjtők, kiadók és olvasók körében egyaránt.

Néhány példa magyar és angol myelven az élfestett és éldekorált könyvek közül.

👉 Fedezd fel a bigbandi.hu különleges könyvkínálatát.