Szeretjük, ma is nagyon szeretjük mi, magyarok ezt a gyönyörű, szomorú sorsú és boldogtalan asszonyt. Kultikus figurája lett történelmünknek, legendák és megható, félig igaz, félig mesés történetek terjednek róla még ma is. Pedig Erzsébet, I. Ferenc József császár és király felesége, a mi Erzsébet királynénk korántsem pusztán jóságos, kissé szomorúan bár, de mindig mosolygó mesebeli figura.
"Erzsébet egész életében keményen és elszántan küzdött azért, hogy egyéniség legyen. Első és egyben legsikeresebb kísérlete erre szépsége volt. Legendás szépsége azonban nem csupán a természet ajándéka, hanem vasfegyelem és élethosszig tartó önuralom, sőt önsanyargatás eredménye."
(Brigitte Hamann)
"Ferenc József, a józan, kötelességtudó hivatalnok és a nem ortodox, átlagon felül művelt, a fantázia világában bolyongó Erzsébet: olyanok ők ketten, mint a plusz és a mínusz, mint a nappal és az éjjel: ellentétesek és egymást mégis feltételezők: egyik a másikra szerencsétlenséget hoz. Magántragédia egy széthulló birodalom élén, a fine de siécle idején."
(Brigitte Hamann)
"Nem tudja, mennyire szerettem ezt az asszonyt."
(I. Ferenc József Paar grófhoz, Erzsébet királyné halálakor)
