A ló háziasítása hatezer évvel ezelőtt történhetett. Más állatfajok domesztikációjához képest ez viszonylag késői időpontnak tekinthető. Viselkedéstípusainak többsége genetikailag mélyen rögzült, hiszen vadon élő ősei viselkedésmintáival összevetve, a mai napig szinte alig változott. Ez a genetikai sajátosság a lovakat a veleszületett magatartásformák állandó gyakorlására ösztönzi. Ha ezekre nincs lehetőségük, akkor lelki és testi zavarok jelentkeznek náluk, azért a korszerűen gondolkodó lótartónak és -tenyésztőnek ajánlatos figyelembe vennie azokat a mértékegységeket, értékeket és időtartamokat, amelyeket könyvünkben felsoroltunk. Ezek megteremtésével a lovak várható hasznos élettartama növekedik, közérzetük és használati értékük javul.
