Csákánykő - a recski kényszermunkatábor

Ha valaki hiteles képet akar kapni a recski kényszermunka-táborról (és nem internálótáborról – ahogy szerző többször hangsúlyozza), az ezt a könyvet nem kerülheti meg. Sztáray Zoltán a szemtanú hitelességével ír igazat – izgalmasan. Az a Sztáray, aki szakmája szerint közgazda és szociológus, 1956 utáni menekülését követően pedig író és szerkesztő lett. ; Minden adva van – legfőképpen saját szomorú élménye –, hogy megörökítse mindazt, amiről még manapság sincs teljes képünk. Arról a táborról szól, amely valójában nem is Recsken volt, hanem Recsk mellett, mintegy négy kilométerre a falutól, és amely azért jött létre a Csákánykőnek nevezett hegy tövében, hogy egyrészt a kibányászott sziklából ingyen munkaerővel kő legyen, másrészt – s ez a fontosabb – azért, hogy az ország népességét félelemben tartsák, amúgy szovjet mintára! Szomorú, de – miként a szerző a bevezetőben rögzíti – „az érte felelősök felkutatására, megnevezésére, netán épp számonkérésére a hivatalos szerveink soha semmiféle kísérletet sem tettek.” Mondja ezt a szerző nem csupán a maga és társai szenvedései okán és jogán, hanem azért is, mert az ott történtek az emberiség és az emberiesség elleni bűntettként is fölfoghatók. ; A könyv tudatosan mozaikszerű, vagyis Sztáray írásai mellett helyet kaptak a társak visszaemlékezései is, illetve a dokumentumok. A mintegy három évig működő táborban körülbelül ezerötszázan raboskodtak és dolgoztak iszonyatos körülmények közepette. A közhiedelemmel ellentétben az ún. jobboldaliak, tehát zömmel régi értelmiség, horthysta tisztek meghatározó százalékán túl szociáldemokraták, esetenként koholt vádak szenvedő alanyai – pl. MÁV-alkalmazottak – is foglyok voltak itt. A szerző teljességre törő névsort tesz közzé a kötet végén, szomorúan konstatálva, hogy számos áldozatnak a sírja nem található meg, illetve bizonyítottan ott fogva tartott személyek neve hiányzik a tábor területén fölállított emlékmű névsorából. – Az ’50-es évek, az önkényuralom kérdései iránt behatóan érdeklődők számára forrásértékű kiadvány.