Daniel Siegel és Tina Payne Bryson több nagy sikerű gyereknevelési kötetben keresték már a választ arra a kérdésre, hogyan nevelhetünk olyan gyerekeket, akik gazdag emberi kapcsolatokat ápoló, az adottságaikat és lehetőségeiket kiteljesítő, magabiztos és rugalmas felnőttekké válnak. A gyermeki elme, a Drámamentes fegyelmezés és az Igenközpontú nevelés után új kötetükben a szülő-gyermek kapcsolatra helyezik a hangsúlyt.
Könyvük elején ismertetnek egy széles körben igazolt tudományos eredményt: már a gyermek egyéves korában előre jelezhető gondozójával való kapcsolata alapján, hogy érzelmi téren később milyen felnőtt válik belőle. Mély és stabil emberi kapcsolatokkal, valamint belső biztonságérzettel rendelkező ember vagy olyasvalaki, aki elzárkózik másoktól? Netán olyasvalaki, akit könnyen elárasztanak az érzelmei, és nagyon nehezen kezeli azokat?
Megdöbbentő lehet, de a felnőttkori személyiség csírái már ilyen korán kivehetők. Ám akárhány éves is legyen a gyermekünk, szülőként bármikor elkezdhetjük gyakorolni a személyiségére építően ható nevelői megközelítést, egyúttal ellensúlyozhatjuk is a családon kívüli esetleges ártalmas hatásokat: biztonságos kötődés nyújtásával. Bármikor is tesszük meg ezt nevelésünk alapjává, hamarosan tapasztalni fogjuk a gyümölcseit. A biztonságos kötődés jótéteményei között szerepel a stresszhelyzetekkel szembeni jobb ellenálló képesség, a magasabb önbecsülés vagy épp a jobb tanulmányi eredmények. A szülői felelősség nagynak tűnik tehát, de a Siegel–Bryson szerzőpáros konkrét élethelyzeteken és gyakorlati tanácsokon keresztül, lépésről lépésre hozza közel a szülőkhöz mindazt a tudást, amellyel a kötődéskutatások nyomán rendelkezünk. A kötet azoknak szól – a szülők mellett nagyszülőknek, pedagógusoknak és a gyerekekkel foglalkozó más szakembereknek –, akik a lehető legjobbat akarják a gyerekeknek.
